Szerintetek egyáltalán helyes dolog meghívni a kisgyerekeket az esküvői lakomára?

Húh, hát elég fura a hozzáállásod, sőt a szüleidé is, hogy téged csak 17 évesen vittek először lagziba.

Én kicsi gyerekként oda voltam a lakodalmakért, falun laktunk, volt sok és jó nagyok, rengeteg gyerekkel. Soha senkinek nem volt problémája.

Ha egy családot meghívsz, akkor majd a szülő eldönti, hogy nekik gyerekkel vagy gyerek nélkül jobb, ill. a gyerek mit szeretne. (Egyébként meg szerintem maga a szertartás sokkal uncsibb a gyerekeknek, mint ami utána jön.)

Egyébként a gyerekeknek, főleg a lányoknak semmi gondjuk a szép ruhákkal, sőt élvezik a pörgős szoknyát, kopogós cipőt.

Sütievésre meg ügyeljen a szülő, ennyi erővel a felnőttek is rosszul lehetnek a nagy eszem-iszomban.

A gyerekek is jól érzik magukat, mi ezzel a baj?

Annyira nem értem, mikor olyanért kritizálják a gyerekeket, ami tulajdonképp a dolguk, játszani, szaladgálni, jól érezni magukat, akár egy esküvőn is.

És ha nekimegy egy felnőttnek? Semmi nem történik...

A lufiakt pedig hadd durrogtassák, az jó buli.

A gyerek elfárad, és "óbégat", (már a megfogalmazásod is fura), a gyerekek bizony szoktak nyűgösek lenni, ilyenkor haza kell őket vinni, és kész.

Ha a gyerekeim nem jöhetnének el sem mennék. A meghívás a családunknak szól, és nem bizonyos tagjainak. A gyerekek ilyenek. Mindenki tudja. Szeretnek szaladgálni. Aki ezt képtelen tolerálni, az hagyjon ki minket a meghívásból.

Egyébként nemrég voltunk 3 lagziban, a gyerekeim akkor 5/3/1 évesek voltak. Nem rohangáltak, nem idegesítettek senkit, nem sírtak, és élvezték a bulit. Többet ettek, mint itthon valaha is, táncoltak a maguk kis módján, és amikor én eldöntöttem, hogy elég lesz nekik a jóból, akkor hazavittem őket aludni.

És milyen ruhákra gondolsz? A koszorúslány ruhákra a kicsiknél? Sztem nem kell erőszakolni őket vele. Az enyémek abban járnának oviba is, ha lehetne, mert hercegnős. Egy 15 évesnél nyilván más a helyzet, nekik épp a minden ciki amit anyám mond korszakuk van, és csakazértse tetszik. De egy nem kamaszodó lány biutosan odáig van érte. :)

Fura egy stílusod van, tényleg.

A szertatás tényleg sokkal uncsibb egy gyereknek, mint maga a buli. Ott még esetleg meg is értem, ha valakit zavar az, hogy a gyerek "óbégat". Viszont hogy a bulin kit zavarnának?!

Arról szól a lakodalom, hogy mindenki jól érezze magát. Belakmározik a sütiből, na és?! Én is kaptam gyerekkoromban gyomorrontást, mégis élek. Csak én nem sütiből zabáltam be egy lakodalomban, hanem a főtt kukoricából otthon, nyáron. Szóval a gyerek ott rontja el a gyomrát, ahol "akarja", nem feltételen kell lakodalmon lennie.

Nekimennek valakinek... puff neki. :-) Szerintem túléli egy felnőtt ember, ha egy 15 kilós gyerek nekicsapódik. :-D

Egyébként lehetnek fáradtak estefelé, de ezt hadd döntsék már el a szülők, hogy hogyan oldják meg. Én anno ott maradtam addig, amíg a szüleim, néha szunyókáltam a széken, aztán "buliztam" tovább. Nem ért semmiféle lelki törés emiatt. :-) Viszont az egyik ismerősömék meg úgy oldják meg, hogy ha látják, hogy fárad a kislányuk, akkor elhozzák hozzánk és nálunk alszik. Reggel meg jönnek érte, mire ébred. De olyan is volt már, hogy én mentem hozzájuk aludni, így még a saját ágyikójában is aludhatott a kislány. Általában 22.00-23.00 óra körül hozták el a lányukat, és kár lett volna őt akár egyszer is lepasszolni és nem elvinni, mert nagyon élvezte a bulit, alig tudott még beszélni, de olyan édesen magyarázta, hogy ő most bulizni volt. Ráadásul hozott ajándékba lufit! :-)

Azt meg, hogy aranyosak ruhában, azért mondják, mert egyrészt tényleg aranyosak, másrészt meg élvezik a kicsik, ahogy dicsérik őket.

A lufit meg alap, hogy leszedetik. Nem kell ezen csodálkozni, ez már így volt 20 évvel ezelőtt is, és így lesz egészen addig, amíg használnak lufit dekorációnak.

Az unokatesóm például amikor menyasszony volt, szétszedte a kisgyereknek azt is, ami az asztaluk mögött volt. Mert voltak benne szép nagy lufik és a kicsiknek az kellett. Azt mondta, hogy a fotózkodás, vacsora már úgyis megvolt, ezután már úgyis csak a tánc jön, nem mindegy, hogy most vagy másnap szedik szét? Így meg legalább a gyerekek is emlékeznek majd rá, hogy ő az a néni, akitől azokat nagy lufikat kapták. :-)

Szóval engem és másokat sem zavartak még sosem a fodros ruhában, kis mellényben, csokornyakkendőben rohangáló kisgyerekek. Egyszerűen aranyosak és kész. :-)

(Ja, és nekem még megvan az első kopogós cipőm amiket a lakodalmakon hordtam. Igazi királylánynak éreztem magam benne. :-)