Hogy mondanád a beszélni kezdő gyerekednek? Pl. B-betű, vagy b-hang? Mert leírva betű, kimondva hang, de ezt kell egy 2éves gyereknek bonyolítani?

Ha egy írott betűről van szó, akkor b betű (nem bé!).

Ha kiejtünk valamit, akkor hangnak mondom, nem baj, ha nem érti, de minek mondjak mást. Engem zavar, ha valaki úgy mondja, hogy a gyereke pl. a R betűt nem tudja jól kimondani. Ilyen esetben hangról van szó.

Bé mint baba, ha épp beszélni tanul és a kiejtésben kell segíteni. pl busznál ha hibásan ejti, pl vusz, akkor javítom.

Írott betűnél pedig bé betű

Miért kellene bárhogy is? Olvasni tanítod?

Mert a beszédet nem tanulja a gyerek, hanem elsajátítja.

Nem szabad direkt módon javítani, felhívni a figyelmét arra, ha valamit rosszul mondott, és kijavítani, elmondatni vele újra...stb. Frusztrációt, beszédgátlást válthat ki, visszaveti a beszédfejlődést.

Egyszerűen csak annyi a dolgod, hogy ismételd el a szót helyesen, mintha visszakérdeznél, vagy fűzd tovább a beszélgetést, és szerepeljen a mondandódban a hibásan ejtett szó, persze helyesen.

Semmi szükség "betűt", "hangot" emlegetni, nem kell!

Neki az még annyira elvont, nem így alakul a beszéde, hanem "globálisan", egészében észleli a kimondott szavakat, nem hangonként.

beszélj vele tisztán érthetően pár hét alatt megtanulja a helyes kiejtést

felesleges helyesírással nyaggatnod úgysem fog menni neki

azt tanulja meg amit te mondasz és abban a hangsúlyban és kiejtésben

A kérdező védelmében...

Az lányom, amikor 2 éves volt, rákérdezett egy-egy betűre, hogy az mi. Én meg megmondtam, hogy pl. M betű. Nem mama betű, az iskolában sem azt tanulják, igaz az még odébb van, és nem is "em".

Magamtól eszembe nem jutott volna betűket tanítani, de ha érdeklődik, akkor miért ne.

(tanító anyuka)