Akinek a kisfiának a kukiját a sebész hátrahúzta, hogy csinálta, és utána sokára gyógyult be? Nagyon szenvedett a kisfiad utána?

Mi kaptunk egy érzéstelenitő krémet, aztán 1 óra mulva a doki körkörös maszirozó mozdulatokkal hátrahúzta a bőrt. A krém ellenére elég fájdalmas volt neki.

A kisfiam 2 napig nem mert pisilni a fájdalomtól, és amikor megkeményedett neki, akkor úgy sirt, még reszketett bele. (megjegyzem nem egy sirós gyerek. Elesés után kiszakadt a feje, 2 öltéssel varrták össze. Én sirtam, ő nem).

Azóta olvastam a neten és itt a gyakorin, hogy 10 éves korra magától megoldódik a fitymaszűkület. Akkor elhatároztam, hogy ha még egy kisfiam lesz nem teszem ki ennek a szenvedésnek. De ez személyes vélemény.

Szia!

Mi 2 hete voltunk urológusnál, mert letapadt neki. Addig sem jött föl neki teljesen, csak részben. De mikor elvittük akkor semeddig sem jött, de a doki nem rántotta föl, csak addíg míg letapadás előtt. Megkérdezte hogy meddig húzza, de mi kértük hogy ne csinálja. Szerinte sem kell, mert 3 éves korig, akár magátol is megoldódik. Így ezt megúsztuk. Mi bízunk a dokiban. De így is az első éjszaka nagyon sírt. Most 2,5 éves.

Nos, tapasztalatom még ugyan nincs, mert még csak 10 hónapos a kisfiam (de teljesen le van neki tapadva, nem szoktuk bolygatni, csak megnéztük egy-kétszer), de a férjemből kiindulva, mi ragaszkodni fogunk a műtéti megoldáshoz, mert nem szeretnénk, hogy a kicsink is úgy járjon, hogy a tizen évei végén, huszon évei elején szembesüljön a ténnyel, hogy műtét nélkül nem tud együtt lenni a kiszemelt lánnyal-ez az igazán ciki és nem lesz mindenki olyan megértő, mint én voltam...

Nem beszélve arról, hogy 2-3 évesen még 2 hét alatt teljesen begyógyul, felnőtt korban pedig két hónap kínszenvedés!

Nem oldódik meg 10 éves korra spontán-olvasgass erről nyugodtan, ahol a felnőttek írják le a műtéteiket és hogy milyen rossz volt eddig halogatni.

A férjemnek is felrántották egy csomószor, iszonyúan fájt neki, de az még rontott a későbbi helyzetén-szóval én nem kínoztatom a fiamat az biztos, de nem is várok a csodára, mert ezzel neki szereznék a jövőre nézve kellemetlen perceket!

Azért nem lehet olvasni a magától megoldódott letapadásokról, mert az annak, aki átesett rajta, nem érdekes. Mintha arról írnál, hogy mosod a fogad és nem lyukadt ki, vagy hogy a gyerkőc születése után szinte magától tudott szopizni...

Nálunk az öcsémnek rántották vissza, az utána következő néhány hét pokoli volt, visszatartotta a pisilést, ordítva zokogott a wc-n és hasonlók. Jól emlékszem rá, pedig olyan tíz körüli voltam akkor.