"Szuperdada" kérdés? Tudod alkalmazni az ott látottakat?

Én is vittem már hónom alatt a gyereket, miközben ordított :) Ezt hívják dackorszaknak, ahogy írtad is :) Ok nélküli hiszti.

Nem könnyű, sőt, de remélhetőleg hamar múlik. És kisfiam még nincs két éves, de már néha rájön, és az egész utca minket néz. Evvan. :)

Megnéztem néhány részt a Szuperdadából, és bevallom, nekem nagyon merevnek, ridegnek tűnnek az ott bemutatott praktikák. Nem is próbálkozom ilyesmivel.

Mostanában 4. gyerekemmel gyűrjük a dackorszakot. Már megtanultam néhány dolgot:

1. Ha meg akarom őrizni a higgadtságomat, arra gondolok, hogy egyszer vége lesz ennek az időszaknak.

2. Ha nagyon kiveri a biztosítékot, felidézem, milyen édes kisbaba volt.

3. Ha még ennél is jobban hárfázik az idegeimen, arra gondolok, ez neki sem valami kellemes érzés.

4. Figyelmen kívül hagyom a hisztit, de mindig a közelében vagyok, időnként próbálom megérinteni. Ha már hagyja, az azt jelenti, kezd megnyugodni, és jöhet a kibékülés, szeretgetés.

5. Nem idegeskedek azon, ha megbámulnak a visító gyerekkel együtt. Ha volt gyereke úgyis tudja, ha nem, hiába is magyarázkodnék.

6. Következetességgel nevelem. Képes vagyok a bontatlan nasiszacsit kidobni, ha azzal csapkod a boltban. Másodjára már elég kilátásba helyeznem a kukásítást.

7. A büntisarok nálunk annyi, hogy lerakom az ágyára, és kimegyek. ajtó nyitva, nincs korlátozva. Érzi, hogy ott érdemes lehiggadnia, ritka, hogy visítva jönne ki.

8. Soha nem ütöm meg, nem ordítok vele. Később nekem jobban fájna az eset, mint neki.

9. Ő az enyém, rám bízta a sors. Tanítgatnom, terelgetnem kell, de nem a tulajdonom, nem bánhatok vele kényem-kedvem szerint.

Szerintem működik a dolog. Heti egy hiszti az átlag nyilvános helyen, itthon olyan kétnaponta dobja el az agyát. Amúgy 2,5 éves kislány.

Számomra kifejezetten ellenszenvesek a tanácsai... vagy legalábbis elég sok belőle.

Néztem jópár részt, és amíg nem volt babám úgy gondoltam, hogy IGEN, ez kell nekik, és majd ettől fegyelmezettek lesznek. Mióta van gyerekem, kicsit másképp látom a dolgokat. Nem engedek meg neki mindent, sőt... De nekem Jo túlságosan ANGOL és rideg. Ráadásul teljesen "kiakadtam" hogy neki nincs is gyereke, mégis úgy csinál, mintha csak az ő módszereivel lehetne gyereket nevelni. :(

Az aláírom, hogy a műsorban látott családoknál nagyon durva a helyzet, és nekik radikális megoldás kell, de nálunk más a helyzet. Eleve nem engedem annyira eldurvulni a dolgokat, így csak apróbb korrekciókra van szükség.