Kis körkülönbséggel született két gyerekes anyukák hogy éltétek túl segítség nélkül az első időket? Mennyire tudtatok minőséget nyújtani csak a túlélés helyett? Hány éves koruktól lett könnyebb?

2 év 4 hónap korkülönbség van a gyerekeim között, akik most 6, illetve 3,5 évesek.

Az elején tényleg a túlélésre játszottam. Szerencsére a lányom nem volt brutál féltékeny, én az első hónapot mondanám húzósabbnak, akkorra mindannyian kicsit belerázódtunk a helyzetbe. Ezután egy csöndesebb időszak következett, majd az újabb zúzós rész akkor, amikor a fiam elkezdett helyet változtatni, és elérte a nővére játékait. Aztán pár hét után ezen is túlvoltunk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy azóta sohasem civakodtak (hajaj!!), de azok már inkább olyan igazi tesóveszekedések, nem a féltékenységből erednek.

Minőség? Nem tudom pontosan, mire gondolsz. Kezdettől fogva megpróbáltam a lányomra is megfelelő időt szakítani, de ez nyilván nem mindig sikerült. De voltak szép percek, például van egy videónk egy közös társasozásról, amikor a fiam féléves lehetett, a lányom nem egészen 3, és azon nevetgél, hogy az öccse hányat dobott (a fiam persze csak a dobókockát piszkálta :)) ).

Kb. másfél éves lehetett a kicsi, amikor elérkezett az együttjátszás ideje. Ma már órákig elvannak együtt, pl. most is :))

Mi a kitolódott első szülésem miatt,eleve kis korkülönbséggel számoltunk,terveztünk!Egyáltalán nem túlélés volt,hanem megélés :)!Hidd el hogy észrevétlenül is rutinosabb,ügyesebb az ember!Élveztem az újbóli babázást,élveztem hogy négyfős a család,és boldogok voltunk hogy teljesült az álmunk,két gyerek formájában!Én sokkal jobban be tudtam osztani az időmet mint egy gyereknél!Pont jó volt,hogy a kistesó születése után még ,háromnegyed évet itthon volt,utána lett ovis,nem érezte úgy hogy ő már nem is "kell" :)Mindenbe igyekeztem bevonni,(már a terhesség alatt is,közös szívhang hallgatás,a tesó és az ő uh.felvételek nézegetése),pl nem vonultam el szoptatni,babázni,hanem mindezt a gyerekszobába ,játék közben megoldottam stb.A fő szabály szerintem:Onnantól nincs egy puszi,csakis és szigorúan kettő!!!

Azt viszont hozzáteszem,hogy tényleg szerencsés vagyok,mert sem hasfájás sem egyéb nehezítő körülmény nem állt fel,nem volt féltékenység,nagyon hamar kialakult náluk a kötődés!

Szerintem most hogy elmúlt a babakor, "nehezebb"mert kétévesem azt képzeli négy és fél,a négy és fél pedig,hogy kettő :D most amilyen nagy imádatban vannak egyik pillanatban,úgy marakodnak a másikban,és a génekben hozott rosszaságon túl,még tanulnak is egymástól! :D

Hidd el,hogy szuper klassz dolog,ha két gyereked van :D és szuperul bele is jössz majd mindenbe sec-perc alatt! :D

2 év és 3 hónap van a fiaim között

OFF:

Csak azért írok,hogy tudd ugyanezek a gondolatok foglalkoztatnak engem is,nagyon félek a 2,5 éves fiam nagyon anyás,akaratos...stb

2,5 éves kisfiú,36 hetes fiú pocaklakó anyukája