Hiperaktív fiam szokás szerint felpörögve szaladgált a Tesco-ban annak ellenére, hogy folyamatosan próbáltam kordában tartani, egy nő felháborodottan nézte amit a gyerekem művel, mit reagálnátok?

Miért tenyérbemászó, meg provokatív? Csak azért mert az ő gyerekét nem kellett fegyelmezni? Honnan tudod, hogy mire gondolhatott?

Hát van akinek kiül az arcára minden belső gondolata! :D Persze nem én voltam ott, lehet csak túlreagálta a kérdező, de én simán megértem.

Én csak elmondom a mi sztorinkat. A fiam utálja a babakocsit, rengeteg a hiszti, amikor benne ül, mostanában már képes rövid ideig nyugton ülni benne. Éppen egy ilyen nyugodt pillanatát fogtam ki, és éppen a Tesco-ban voltunk mi is, amikor éktelen visításra lettem figyelmes: egy fiatal pár éppen próbálta csitítani a babakocsiban ülő csemetéjét. Tartok tőle, hogy nagyon megbámulhattam őket, és mosolyogtam közben, mert arra gondoltam: "szegénykéim, tudom, min mentek keresztül, én is ezt a harcot vívom nap mint nap..." De ők nem mosolyogtak vissza, sőt, olyan furán néztek rám, mintha megbántottam volna őket. Na annak alapján, amit itt most leírtál, már sejtem, hogy ők is azt hitték: azért bámulom őket, mert "bezzeg az én gyerekem milyen szuper nyugis és ügyes, mert én vagyok a szuperanyu..." Csak azt akartam ezzel mondani, hogy én is érzékenyen reagáltam volna a te szitudban, ha megbámulnak "kidülledt szemekkel", de egyáltalán nem biztos, hogy jól értelmezted a reakcióját a nőnek...

Biztos beszóltam volna pl. "most szedáljam le mint a magáét? " lehet erős de ha bunkó és sért nem állok jót

Hat, mar ne is haragudj, de nem értem miért borultal ki. "Felháborodottan nézett" Szerintem minden normalis ember felháborodottan néz, ha egy gyerek fel alá rohangál olyan helyen, ahol nem kellene. Engem is felmergesit es nekem is van gyerekem. Es akkor mi van? Mar a nézés is be van tiltva? Mégha esetleg megjegyzést tett volna, akkor talán érthető lenne a reakciod, de igy.... Lehet hogy neked sem ártana valami terápia, hogy kezelni tudd az ilyen "nézéseket"

Harmadik gyermekem 2 éves (két fiú után egy kislány). Nincs elkényeztetve, ugyanúgy neveljük, mint a fiúkat. A fiaim soha nem hisztiztek. A múlt héten el kellett mennem az orvoshoz, és nem volt kire hagynom, így vittem magammal. De ő úgy gondolta, hogy nem akar ott lenni, mikor nagy a hó, és szánkózhatnánk is inkább, és ezt hangosan a tudomásomra is hozta (egyébként teljesen igaza volt, nem?). A teli váróban kezdett el hisztizni. Mivel még soha nem voltam ilyen helyzetben, hirtelen azt sem tudtam, mit kéne csinálnom vele. Próbáltam csitítani, mikor már nem bírtam szinte fogni sem letettem, persze verte magát a földhöz, üvöltött.... szétnéztem, a váróban ülő emberek fele lesajnálóan nézett, a másik fele szemmel láthatóan ideges volt a gyereksírástól, volt, aki beszólt, hogy minek hozom, vagy hogy csapjak a fenekére, vagy elkezdték ijesztgetni, hogy ha nem hagyja abba jön a xy és elviszi... egyetlen apuka szemében láttam együttérzést, egy 12 év forma kislányt kísért az orvoshoz. Mikor bementünk a nővérszobába, ott is hisztizett még, szerencsére a nővér ismer minket, neki 2 gyermeke van, mindkettő hisztis, tehát ő már csak legyintett, próbált segíteni terelni, de neki sem igazán sikerült. Mire beértünk az orvoshoz, már annyira elfáradt a hisztiben, hogy csendben volt. A doki nagyon együttérzően viselkedett (bár neki még nincs gyereke, így érdemben nem tudott tanácsot adni :). Engem is nagyon bántott az emberek viselkedése, így is elég frusztrált voltam, hogy nem tudok mit kezdeni a saját gyerekemmel... De nem csinálnám másképp, ha nincs megoldás viszem magammal, és ha ilyen helyzet adódik, megpróbálok megint mindent, hogy megoldjam, de sajnos nem bírok földöntúli képességekkel, nem garantálom, hogy sikerül leállítani. Ha más kerülne ilyen helyzetbe, én biztos megpróbálnék segíteni neki, ahelyett, hogy megbámulom, vagy beszólok. Van egy mondás, ami sokszor eszembe jut: Ma te, holnap én...

Van gyerekem,elég nyugodt természetű kisfiú:-)) Sajnos az a tapasztalatom,hogy inkább rászólnak egy vadidegen kisgyerekre aki,végeredményben nem is csinál nagyon rosszat!Szaladgál,kicsit hangosabb az elfogadottnál?! Hát hiszen gyerek! Mennyi felnött van aki nem tud viselkedni,azokra miért nem szól rá a néni meg a bácsi?Megeszi az árut,szemetel,hangosan szitkozódik,veri a gyerekét a hipermarketben!!? Ezek az emberek miért jobbak vajon mint a kisgyereket akik szaladgálnak? Bocsi,de mindig felháborít az álszentség,jaj az enyim ilyen idősen már tudott viselkedni,na és,kit érdekel? :-))