Miért nem lehet felfogni, hogy nem akarok sem gyereket, sem családot?!

Nemsoká 20 éves leszek, és többször jött fel a téma, néha csak úgy a 'vicc' kedvéért, mostanában viszont volt 1-2 hevesebb szóváltásom is a szüleimmel, főként anyával, mivel valahogy szóba került a téma és megmondtam ismételten századjára, hogy nem akarok gyereket, se családot, ha tetszik nekik, ha nem. Erre jött a szöveg, hogy mi lett volna ha mi is így álltunk volna hozzá anno, meg ők szeretnének unokát és hogy ilyen az élet..

Nem ezek a visszamaradott, 'márpedig akkor is szülni kell gyereket, mert ez a hagyomány' típusú szüleim vannak, de én már kiskorom óta mondogatom, hogy nem akarok gyereket és ez még most is így van és így is lesz.

A környezetemben sokan akadnak ki ezen, hogy mégis miért állok így ehhez a témához, hisz ismernek évek óta, és tudják ők is, hogy mindig mondtam, hogy nem kell gyerek, és egyre inkább nem értik.

Nekem viszont ebből már marhára elegem van, mindig azt hallgatni, hogy 'Jajj később úgyis megváltozik a véleményed' meg 'A gyerek fontos és blablabla..' Miért nem lehet megérteni, hogy nekem NEM kell gyerek, ez az én életem, az én döntésem, és ez akkor sem fog megváltozni, ha 3x fejre állnak. Nem lehetünk egyformák, és nem is vagyunk, elhiszem hogy ők szeretnének unokát, de én a hátam közepére nem kívánok egy gyereket, és szeretném ha végre képesek lennének felfogni, mint a szüleim, mint az idősebb ismerősök.

Titeket is nyaggatnak ilyenekkel?... Mit kezdjek velük, már nagyon idegesít komolyan.