Hogy érint lelkileg, ha a válogatós gyermekednek semmi sem finom? Pedig mindent megpróbálsz.

Na nálunk is hasonló a helyzet, de nem csinálok nagy dolgot belöle.

A nagy 3 éves múlt a kicsi 1,5 éves. A kicsi a vasszöget is megenné. A nagy meg semmit. Ma pl sülttojás Volt, virslivel(imádja), már alig várta, hogy az oviból haza érjünk enni, majd evett 3 kanállal és ennyi. Szörpöt akkor kapott csak ha megeszi a felét legalább, így valahogy letuszkolt pár kanállal még, de ha nem evett volna, nem eröltettem volna, max szörpöt nem kapot volna.

Igazán nála nincsen kedvenc étel. Szereti a leveseket, de azokat Sem eszi meg mindig. Rizst magában, tésztát magában. Sültkrumplit magában. Kenyeret szinte semmit nem eszik, hús Sem nagyon. Èdességböl csak is csokit, sütiket mindet utálja. Nyersen minden zöldséget és gyümölcsöt megeszik. föve szinte semmit, még almás pitét Sem.

De engem is dühít. Pedig már hozzászokhattam volna. Ovis lányom van, már egyre többféle dolgot hajlandó megenni, de kisebb korában borzasztó volt, még annyit sem evett mint a tied. Mostanában azzal akaszt ki, hogy az oviban minden finom, és ha megpróbálom elkészíteni ugyanazt, akkor azt mondja az enyém rossz ízű, mert csak az ovis a jó.

Én is próbálok nem foglalkozni vele, azzal nyugtatom magam, hogy bár szép lassan, de egyre több ételt megkóstol, ízlik neki.

Én a helyedben mindenfélét főznék ha a kicsi már elmúlt 1 éves. Ha ő nem válogatós és megeszik mindent, a nagy látni fogja és lehet hogy ráfanyalodik.

Velünk testvéremmel anno anyukám felíratta egy papírra, hogy miket szeretünk és azokat főzte, néha mást is és fokozatosan megszerettük a többi ételt. :)

Egyébként a pangasius szerintem nem olyan jó... [link]