Barátnőm elhanyagolja a fiát. Mi lesz ennek a vége?

Valóban nem szűnik meg a nagyobbik gyerek sem attól mert pici jött a családba. Biztos nehéz idegileg a szülőknek, de szerencsére már otthon van a pici lány is, viszont mostmár lehetne összehangolódniuk mind a 4-en.

Sajnos tapasztalatból mondom, hogy nem lesz jó vége..

Amikor én születtem, nővérem akkor volt első osztályos, persze pici voltam, velem többet foglalkoztak, és ez nővéremben olyan útálatot irigységet váltott ki, hogy teljes 18 évig egy rendes szavunk nem volt egymáshoz....

Ha ez egy tényleg igazi jó barátnőd és van lehetőséged, kedved segíteni, akkor a következőket javaslom:

Egyrészt ne ronts egyből a házba, ne szaranyázd le, ne oktasd ki, hogy elhanyagolja a fiát, ne hozz "ítéletet". Nagyon nehéz helyzetben van. Valószínűleg már azzal is segítenél neki, ha csak meghallgatnád, ha kiadhatná a feszültséget valakinek.

2. Segítségre lenne szüksége: ha engedi és van lehetőséged segíts neki a házimunlában - takarítás, főzés, bevásárlás. Nem mondom, hogy mindent te csinálj, de ha tudsz, akkor vegyél le valamit a vállukról.

3. Ha ez megolható, akkor segíts a kicsivel - ha van rá lehetőség, pl. vidd el babakocsival sétálni egy fél órára, hogy addig a naggyal kettesben (hármasban) lehessenek.

-------------

És igen - nem szabad elhanyagolni a nagyot. A nagyfiúnak segítség kell. De a szülők is segítségre szorulnak ebben a nehéz helyzetben és a nagyfiún úgy tudsz a legjobban segíteni, ha a szülőkön segítesz. Ilyenkor a kioktatás, ha valaki kiosztja és bírálja a szülőket, hogy mi tegyen és mit nem, többet árt, mint használ. Még akkor is, ha a kioktatónak van igaza.

Gyermekpszihológus vagyok.

Nem is a barátja vagy, hanem féltékeny vagy rá....neked van gyereked?

Szerinted milyen érzés egy koraszülött baba szüleinek lenni? Én is lepasszolnám egy kicsit néha a nagyot! És ha a barátja vagy megbeszéled vele, de ezek után ebben sem vagyok biztos...