Ti mit gondoltok erről a félelmetes dologról? Szerintetek van valóságalapja, és létezik ilyen?

A bulvár legalja ez az oldal, szerintem finoman szólva nem tekinthető hiteles hírforrásnak.

Leírtak egy csomó kitalált sztorit hasraütésszerűen. Ne tessék megenni.

Ez egyáltalán nem félelmetes, csak ez az oldal tünteti fel így, hogy sokan elolvassák a cikket.

A gyerekeknek nyitva van még a 3. szemük kb. óvodáskor elejéig, emlékeznek az előző életeikre, látják az entitásokat, szellemeket.

Pont mi felnőttek (már aki) legyintünk ezekre, hogy ez csak mese, kitaláció, badar beszéd, pedig érdemes lenne jobban odafigyelni rájuk.

A lányom sokáig mesélt a hosszúhajú anyukájáról aki kútba esett és megmarta a kígyó.

A fiam pedig egy fura nevű bolygóról jött, ahol 3 lábú angolok is élnek, van egy apukája, az űrhajóból került a hasba és nem tud visszatérni a bolygójára. Ráadásul ő űrtudós (de tényleg az ilyen filmek és mesék érdeklik)

Szerintem a mesék is hatnak a fantáziájukra.

Nem is beszélve arról, hogy miket értelmeznek bele a szülők a gyerekek beszédébe sokszor.

Gyerekek, főleg három év körül elég hányavetien használják a múlt és a jövő fogalmát, mert a jelentése nem teljesen tiszta számukra. Gyakran élnek olyan megfogalmazással, hogy "tegnap elmegyünk sétálni", de ez csak annyit jelent, hogy még kicsi.

A lányom a minap azt mondta, hogy amikor ő apuka lesz, akkor én kicsi leszek. Most ebből vajon azt kéne értsem, hogy amikor ő egy következő életében férfi lesz, és apuka, akkor én egy következő életemben gyerek leszek, vagy hajoljak a valószínűbb magyarázatok fele: így fejezte ki azon vágyát, hogy ő nagy legyen, és én meg kicsi, avagy pedig simán nagy akar lenni, csak lévén, hogy nem tudja magát a szülei nélkül elképzelni valamilyen relációt fel kellett állítson, és mi sem logikusabb annál, hogy én kicsi legyek, ha ő nagy, mert most fordítva van.

Az ilyen történetek fele sima hazugság, másik fele meg konfabuláció hároméves gyerekek meséi alapján.