Ki mennyire érzi nehéznek, vagy épp könnyűnek az anyaságot? Mindig minden körülmények között élvezhető?

Én azt hittem, hogy az anyaság egy nagy rózsaszín köd.

Na jó, nem egészen, de amíg nem voltam anya, addig olyan okos voltam és ügyes, mert fejben baromi könnyű gyereket nevelni.

Aztán megszületett a lányom, aki naphosszat sírt, és egyáltalán nem volt vele könnyű.

Nem mondanám, hogy élveztem a napi 12 óra bőgést.

Viszont hamar megnőtt a lányom, és egy igazán klassz kislány lett belőle. Szóval megérte. :)

Most én sokkal jobban élvezem az anyaságot, mint baba és kisgyermek korban.

Így is vannak nehézségek, és biztos lesznek is, és néha igenis vágyok a csendre, a nyugalomra, és néha jó lenne "kiszabadulni".

De ha belegondolok, nélküle nem lenne már semmi sem az igazi. Úgyhogy nem rózsaszín-köd, nem vattacukor az élet, de ha találsz egy egészséges utat, ahol megtalálhatod önmagad a gyerek mellett, akkor azért kifejezetten élvezhető a dolog. :)

Még sosem éreztem könnyűnek az anyaságot :)

Ez nem azt jelenti, hogy rossz. Egyszerűen csak nehéz, felemészt, áldozatokkal jár.

De ugye nem a Pampers reklámban élünk :D

3gyerekem van, és bár őszintén úgy érzem, hogy anyaként teljesedtem ki igazán, így került minden a helyére bennem- ahogy mondják így lett kerek a világ, de ettől függetlenül nagyon nehéz, nagyon sok áldozattal jár, néha úgy érzem belebetegszem idegileg-lelkileg, de azért nem cserélnék. Nagyon sok öröm és boldogság is van, de kemény munka - főleg már 3gyereknél. Pl mikor mind egyszerre beteg. VAgy mindig döntőbírót játszani, kinek van igaza, mindenkire időt szánni, minden gyereknek az ovis-iskolás osztálytársát fejben tartani, +lehetőség szerint még a szüleit is.....:)

Egy biztos- nem unalmas, mégha néha belefásul is az ember, akkor sem. :))

Nekem a dackorszak betette a kaput. 2 gyerekem van, volt uvoltos-hasfajos (napi 12 oraban nyomta szegenykem), nem alvos (8 honapon at 50 percenkent kelt), extra testverfektekenyseg, de a dackorszak az, amivel en nem boldogulok a mai napig. 3 eves milt a nagyobb, amikor, kovezzetek meg, de eletemben eloszor tenyleg bevillant, bar mas eletem lenne, ahol kotetlenul elhetnek. Ez az erzes ugyan csak atfutott rajtam, de rettenetesnek elem meg ezt a korszakot, teljesen lenullaz idegileg, agyilag, erzelmileg. Szoval most nagyon nehez ez nekem. Meg a nulla alvasos, allando orditasban telo honapok alatt is talaltam fogodzkodot, amiben oromomet leltem (pl az egyik gyerekem extra mosolygos es bujos), de ezt nem tudom kezelni es mar el sem hiszem, hogy ezt serulesek nelkul tuleljuk, sajnos.

De egyszer biztos jobb lesz.

néha az agyvérzés kerülget a lányomtól (aspergeres) de egyébként akik nem szülnek nem tudják mit hagynak ki.

eszméletlen élmény.

persze van amikor szaltózik a kismotorral, feltépi a tapétát és kiszedi a falból az elektromos vezetékeket, lemérgezi magát bogyókkal, de egyébként imádom :) még csak 9 éves...