Hogyan küzdjem le azt a nehézséget, ha beteg a gyermekem, nem én vagyok vele, hanem nagyi, mert nekem muszály bemennem dolgozni?

Úgy kell felfognod, hogy de jó, hogy a mama tud rá ilyenkor vigyázni, és jó helyen van a gyerek.

Mert mi lenne, ha te sem ès a mama sem tudna rá vigyázni?

Tudom, hogy nehéz, nàlunk is a mama a nagy segítség, de persze az embernek így is lelkiismeret-furdalása van. Viszont mindig az lebeg a szemem előtt, hogy de jó, hogy a mama ilyen segítőkész. Rám is sokat vigyázott anno a nagyim, és nem maradt bennem semmi negatív a szüleimmel szemben. A gyereknek a biztonság a lényeg, nem azon fog gondolkozni, hogy nem anya maradt vele otthon, főleg ha amúgy szeretitek és foglalkoztok vele.

Sajnos én is max első nap tudtam velük otthon maradni. Ha nincs nagy bajuk a mama tökéletesen elvan velük. Lehet jobban élvezik mintha velem vannak, mert ő mindent megenged :)

Amikor volt 1-2 alkalom hogy nagyon szarul voltak akkor 1-2 napot megoldottam én.

De pl volt hogy kórházban is a mama volt a lányommal. Nem viselte meg egyáltalán a gyereket.

Teljesen megértelek, de szerencsés vagy, hogy neked legalább van hadra fogható nagyszülő a közelben. nekem sajnos már meghalt az anyukám, a férjemé pedig jó messze van. Így mindig kiveszek egy nap szabit, és ha másnapra már javul valamelyest, akkor a pótnagyijához megy. Ha nem javul, akkor sajnos el kell mennem vele GYÁP-ra, ami jó nagy érvágás, de ez van:-(

Sajnos tényleg nem ugrálhat az ember a munkahelyek között kisgyerekes anyaként. Én is folyton keresem a kompromisszumokat...Szerencsére nem nagyon beteges a lányom, mert ellenkező esetben nem tudom mit tennék.

Szerintem kicsit túlreagálod. Anyukád vagy anyósod a nagyi? Mennyi idős a gyerek?

Bárcsak nekem lett volna a közelben hadra fogható Nagymama!!!