Mikor, hogyan, mitől tudatosul egy gyerekben, hogy ha anya haragszik, az negatív, nem vicces?

14 hónapos.

nem először a wc ben kaparászna, úsztatja a játékait, vagy a felmosóvödrös vegyszeres retkes vízbe nyúlkálna. felügyelet nélkül már be sem mehet a fürdőbe, ott vagyok, folyamatosan szólok, kiviszem, stb, de amikor egy pillanatra elfordulok... és elveszem a kezét is visszanyúl könyékig. olyan düh kapott el, nem is írom le mekkora.

de szóval ez csak egy példa. mesélhetnék a kukázásról is. stb.

a lényeg, érti, hogy nem szabad, nem veszi zokon, de csak addig amíg kimondom, hat. kb 1-2 percig.

tudom, hogy ők kicsinek olyan angyalok, hogy csak szeretet van bennük, nem képesek haragudni sem, haragot érteni, felfogni sem, ahogy rosszindulatot sem, rosszakarást, átverést, semmi negatívat nem ismernek, alapvetően nincs ennek szikrája sem jelen bennük.

de borzasztó, hogy majd felrobbanok a dühtől, erre nevetés és kapok egy puszit!