Kisgyermekes anyukák, ti ezért haragudnátok?

17 éves lány vagyok, barátnőimmel vonatoztunk haza öten. Ők leültek az egyik 4 személyes helyre. Egy kislány, aki kb 3 éves lehetett, megkérdezte, hogy le szeretnék-e ülni mellé, mert már csak ott volt hely. Mondtam, hogy igen, ha nem probléma. Az anyukája közben a síró kisbabával foglalkozott, de látszólag jóváhagyta. A kislány nagyon aranyos, beszédes volt, rögtön szóba is állt velem. Nem csináltam vele semmit, beszélgettünk a kedvenc meséiről, elmesélte, hogy hol nyaralt, én is meséltem neki. Ez látszólag nem tetszett az anyukának, de mégsem mondhattam a kislánynak, hogy "ne beszélj hozzám, anyud nem örül neki", meg amíg velem beszélt, addig se akart elszaladni, kihajolni az ablakon, stb, tehát az anyukája foglalkozhatott a kicsivel. Nem igazán értettem, hogy miért méregetett olyan csúnyán, hiszen szerintem semmi kifogásolni valót nem tettem a lánnyal, nem is én erőltettem, hogy hozzám szóljon. Örültem neki, mert jól kijövök a gyerekekkel, de nem "neveltem" helyette, semmi ilyesmi. Anyukák, ti haragudnátok azért ha a lányotok út közben egy idegen lánnyal beszélne?