Szeretnénk 3. gyermeket, egyben az utolsót. De felek attól, hogy rosszat gondolnak majd rólam?

Nem értem miért kéne dolgoznod abban a 2-3 évben míg a kicsi közösségbe kerül? Nem tölt ki elég feladattal a gyerekek, háztartás körüli teendők időben annyira, hogy "elteljen az az idő"?

Én úgy érzékelem nagyon a környezeted tükrében éled az életed, boldogabb és nyugodtabb is lennél, ha önmagatokra fókuszálnál. Semmi közöd ahhoz, hogy a baràtaidnak dolgoznia kell. Úgy gondolom 2-3 gyerek és háztartás önmagában sok munka, idő, logisztika..

Én kimondottan biztattam a feleségemet, hogy ameddig csak teheti legyen otthon a gyerekekkel. Majd én minden anyagit előteremtek, de a gyerekeknek csodás lehetőség, ha az anyjukon csünghetnek.

Persze egy-két alkalommal beadtuk délelőtti bölcsibe az aktuális legkisebbet, hogy anyának is legyen egy-egy szabad délelőttje sportolni és barátnőzni, nomeg a picinek is legyen gyerektársasága is. Ne az oviban találkozzon először apró-manókkal.

Ha megtehetitek, akkor maradj nyugodtan és főleg lelkiismeret furdalás nélkül otthon a gyerekkel. Ne zavarjon semmi. Más véleménye főleg ne!

Én egy 50 éves apuka vagyok, de nem zavartatom magam, hogy más mit gondol rólunk, vagy rólam. Hülye kalapjaim vannak és vállig érő ősz hajam. A környetemben leginkább festőművésznek hisznek. Pedig vegyész vagyok és most számítástechnikából élünk.