Szerintetek miért nem szólnak rá a gyerekre, hogy a zebrán le kell szállni a bicajról?

Annyi ilyet látok, hogy itt a jóidő. Kisgyerekek (4-6 éves formák) sétálnak az anyjukkal, sokszor anyánál babakocsival a kicsi, zebrához érnek, a nagy megáll, de nem száll le, mikor az anyja odaér (és ha van lámpa zöldre vált), akkor átteker, és az anyja nem szól semmit. A lámpásoknál ráadásul sokszor kisívben kanyarodnak a zebrára a szintén zöldet kapó autósok.

Aztán autósként látom ugyanezeket 10 éves formában, ahogy a lámpanélküli zebrákon is egyszercsak kivágódnak a sövény mellől és tekernek át, mert úgy látta, hogy még átér, igaz én meg csoda, hogy megláttam, ahogy megállás nélkül lendületből kigördült.

Miért nem tanítja meg a szülő nekik, hogy le kell szállni, és az úton át kell tolni a bicajt, mert másképpen nem biztonságos? Utána meg gondolom csodálkozik, ha pár év múlva a gyerek felkenődik egy szélvédőre.

Valamelyik nap egy körforgalom átkelőjében lévő terelő korlátok között szenvedett a bicaján a gyerek és ott se szólt az anyja, hogy szálljon le, holott az pont azért van, hogy ne tudjon egyenesen átrepeszteni és rá legyen kényszerítve, hogy szétnézzen. Ha elmondja ezt a gyereknek megérti, sőt még érdekesnek is találják, a saját tapasztalatom szerint.

Ránézésre mindenféle anyuka ezt csinálja, a mai pl. tipikus ősanyaként festett, aki gondolom nagyon büszke rá, hogy milyen jó anya, a gyereke meg szülői jóváhagyással bicajozik át az úton és fogalma sincs arról, hogy kell biztonságosan közlekedni.

Van itt olyan, aki ezt hagyja? Ha igen, miért?