Milyen az ha egy gyerek öntörvényű?

Van olyan akire ez nem jellemző, bár ez ritkább. Itt inkább azon van a hangsúly, hogy milyen fokú ez az akaratosság és a szülő mennyire tudja ezt kezelni. Vannak gyerekek akiknél ha a fejük tetejére áll is a szülő akkor se tudnak mit kezdeni a hisztivel.

Vékony a határ az öntörvényű, és az akaratos gyerek között. Szerintem ebben a korban, ezt még nem lehet kijelenteni. Van aki dacosabb a többinél. Majd ha óvodás korban se lesz szabálytudata, akkor érdemes elgondolkodni a dolgon.

Alapvetően a legtöbb gyerekben van bizonyos fokú megfelelési vágy, megfelelni a szabályoknak, az elvárásoknak. Na a lányomnál ez elég későn jelentkezett. Szerintem neki hamar "betelt a pohár", úgy értem, arra lettem figyelmes, hogy a túl sok esemény, túl nagy zaj (ovi), túl sok izgalom vagy olyan hatással van rá, hogy menekül (pl ugyanazt rajzolja ezredszer, vagy egyszerűen kisétál a heléyzetből) vagypedig ha erre nincs módja, akkor elkezd idétlenkedni, de úgy, hogy nem lehet leállítani. MOndhattál neki bármit, hogy maradjon csöndben vagy maradjon nyugton vagy nem mehet ki egyedül a csoportból, mintha kényszeresen cselekedett volna. Ugyanígy tett feszültség hatására, pl ha behoztam a munklahelyemre, mert nem tudtam mást csinálni, és nagyon kellett volna "jónak lenni", akkor sehogyse ment... Nem használt se kérés se fenyegetés se ígéret. Nála ezt jelentette az öntörvényűség. Car volt amúgy, mert mindenki azt éreztette, hogy nem vagyok elég következetes, holott a valóságban pont az ellenkezője volt igaz, túlzottan is szigorú voltam...