a kisfiam nagyon barátságos, szereti a gyerekeket. 2év lesz a kicsivel köztük. Nagyon félek, hogyan tudja majd elfogadni a kistestvérét. Sokat beszélek róla neki, hogy lesz, milyen lesz, ha meglesz a kicsi, de még annyira nem tudja felfogni teljesen miről van szó, ami érthető is..
2016. júl. 30. 21:02
1/6 anonim válasza:
Eltudná fogadni, de előre mondom, hogy baromi nehéz az elején. Először lelkes, "segít", aztán leesik a tantusz, hogy más is kap az eddig neki szánt figyelemből. Na erre az időszakra kell alaposan megsodorni a kötélidegeket. :)
2016. júl. 30. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
nem tudom, ez mennyit számít, én 2 éves és 2 hónapos voltam, amikor a testvérem született, és ki nem állhatjuk egymást a mai napig. szerintem ez nagyon kicsi korkülönbség, én nem vállaltam volna ilyen kis korkülönbséggel két gyereket, de te tudod.
2016. júl. 30. 21:13
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
Ezt nem a korkulonbseg miatt van 2es. Nekem 2 tesom van, az egyik 2 evvel, a masik 5 evvel idosebb. A 2 evvel idosebbel gyakorlatilag legjobb baratok vagyunk, mig az 5 evvel idosebbel inkabb nem szolunk egymashoz, mert ugyis csak osszeveszunk.
2016. júl. 30. 21:32
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 Andizsuzsi válasza:
Az én kétévesem simán elfogadta. Arra kell figyelni, hogy kistesó miatt ne kapjon kevesebb figyelmet, mint előtte, a napi megszokott ritmusa lehetőleg ne boruljon fel. Nálunk az volt a gyakorlat, hogy amikor a kicsit jöttek megnézni a rokonok, akkor valami apróságot a nagynak is hoztak. Anyásabb lett, éjszaka legtöbbször ült mellettem a fotelban, amíg a kicsi szopott, de ennél nagyobb változást nem tudok mondani. Már felnőttek, jó a viszony közöttük.
2016. júl. 30. 21:48
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 anonim válasza:
Igen, nagyon nehéz, mert ha egy picivel is kevesebb figyelmet kap, mint a kisebb, akkor kész. Elég egyszer-kétszer átélnie. Nálunk valahogy ezért is alakult úgy, hogy a nagyobbal foglalkozok én többet. (A nagyobb 4 éves, a kisebb 2). Amikor a nagyobb oviba ment, a kicsivel úgyis együtt voltunk egész nap. Előtte meg figyeltem, hogy pont annyi időt töltsünk együtt. De a kicsi most, így apás a nagy meg anyás. Ez sem tökéletes, de szeretik egymást.
2016. júl. 30. 22:25
Hasznos számodra ez a válasz?
6/6 anonim válasza:
A kisfiam 3 hónap híján 2 éves volt, amikor megszületett a kislànyom. Mi nagyon felkészültünk az első hónapok nehézségeire, a kisfiunk is megértette, nem is volt gond egyáltalán. Imádta az első pillanattól kezdve, sokat segített a kishugi körül. Mi óriási hangsúlyt helyeztünk arra, hogy a kisfiunk napirendje sértetlen maradjon, a saját kis szokásait tiszteletben tartsuk, és minden nap legyen 1-2 olyan óra, amikor vagy velem vagy az apukájával kettesben lehet, közös programot szervezhetünk. Addig a másikunk volt a kislànyunkkal.
Egy nagyobb hullámvölgy volt a kislányunk 8 hónapos korában, amikor a fiunk elkezdte szekírozni a kicsit, de óriási türelemmel leküzdöttük. Nagyon jó testvérek. Van verekedés, van nyafogás, de nem tudnak meglenni egymás nélkül. A fiam most 3 év 4 hónapos, a kislányom másfél éves.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza: