Itthon angyal, oviban ördög?

Bocsánat, de semmi okod rá, hogy magad alatt legyél. Esküdni mernék, hogy a fiad szülei szeme fénye, aki arra lett nevelve, hogy legyen jó kisfiú, és lefogadom, hogy egyke is.

Otthon az otthoni elvárásoknak akar megfelelni, eljátssza a miniatűr felnőttet, ahogyan elvárjátok tőle.

Az oviban viszont előjöhet belőle egyrészt a természetes gyermeki énje, másrészt a társasági ember - az ember egész életében másként viszonyul a kortárs közösséghez, barátokhoz, mint a szülőkhöz, idősebb generációhoz, ez így normális.

Amúgy ugyan nem vagyok pszichológus, de szerintem a gyereknek hosszabb távon károsabb, ha "jó" kisfiú, mint ha eleven, mert jó kisfiúként nem tanulhat meg időben kiállni magáért, sem szocializálódni nem tud, és nagyobb korában magányossá, zárkózottá válik majd, talán egész életére... Ez nem jó.

Az is lehet, hogy egyszerűen az óvónéni hülye kissé. Van ilyen. Mielőtt kétségbeesnék, én a helyedben mindenképpen beszélnék más szülőkkel, egyrészt arról, hogy mit gondolnak az óvónőről, másrészt, hogy miket hallanak a gyerekeiktől a tiedről.

Illetve egyszer-kétszer meglesném a fiamat (ha be lehet látni az utcáról), hogy mit is csinál voltaképpen az ovi udvaron.

Amúgy érdekes egybeesés, hogy 4 hónapos terhes vagy. Ha ez tudatosan tervezett bébi, akkor a férjeddel nyilván már a terhességet megelőző hónapokban is egyre erősebben gondolkoztatok rajta.

A gyereketek problémái, azt írtad, fél éve erősödtek fel. Lehet, hogy ha nem is tudja, de érzi, hogy megváltozott a családban az egyensúly, és az ő eddigi monopol helyzete is a szülei gondolataiban.

még egy ötlet, ahogy jönnek az infók tőled...

"decemberben még dolgoztam" -írod

egy dolgozó anya - még a legodaadóbb sem - tud úgy odafigyelni a gyerekére, mint aki otthon van. Mert fáradt, kimerült, szétszórt, és így nehezebben vesz észre kevésbé jelentős mozzanatokat.

Vagyis lehet, hogy a gyerek, amíg dolgoztál, kevésbé volt kontroll alatt otthon, kevésbé érezte, hogy anya rajta tartja a szemét - és szabadabbnak érezte magát.

Ehhez képest, most, hogy már ezek szerint nem dolgozol, töményebbé vált a jelenléted, és ezt a gyerek megérzi.

Mintha be lenne kamerázva... márpedig ki szereti, ha veszít a megszokott szabadságérzetéből? -Így hát a gyereknek valahol ki kell élnie az otthon felgyülemlő feszültséget, és erre ott az ovi.

Az időpont itt is stimmel.

Plusz: nem tudom, megmondtátok-e hogy jön a kistesó, de általában ki szokták várni a bizonytalan első 3 hónapot a szülők, így ebből indulok ki.

Abbahagytad a munkát, nem jársz el dolgozni, otthon vagy. A gyerek nem tudja, hogy terhes vagy, csak azt látja, hogy máshogy csinálod mint addig.

A gyerekben ott lehet a nagy kérdés, hogy MIÉRT?

Ráadásul az ovisok már egy csomó félinformációt összeszednek egymástól és a felnőttektől, így még az is lehet, hogy arra a következtetésre jutott, hogy beteg vagy, de olyan nagyon, hogy amiatt nem tudsz dolgozni se. Olyan nagyon, hogy nem is szabad róla őszintén beszélni...

Lazán összerakhat magának egy ilyen képet egy intelligens ovis gyerek. Utána meg csak szorong, és nem jössz rá, miért...

nincs mit, örülök, ha segíthettem

bocs, ha esetleg nagyon rászálltam a kérdésre, de mivel úgyse volt más válaszoló, gondoltam, nem fojtom magamba az ötleteimet, hátha mondok valami használhatót. Kívülről szemlélve néha könnyebb...