Miért visítoznak, ordíbálnak ennyire mostanában a gyerekek mint az őrültek, régebben nem volt ennyire sok a csoportosan visítós gyerekek száma?

Mindig is voltak ilyen gyerekek és mindig is voltak ilyen szülők. Nem most ütötte fel a fejét ez a dolog.

Mindig is voltak olyan szülők, akik tudták kontrollálni a gyereküket és voltak, akik meg nem. Akik rendesen foglalkoztak a gyerekükkel, míg mások meg nem.

Csak régen nem az okostelefont nyomkodták, hanem mást csináltak, a gyerekükkel meg ugyanúgy nem foglalkoztak.

Valószínűleg téged most kezdett el ez zavarni akármi miatt és azért tűnik úgy, hogy ilyen régen nem volt. Lehet, hogy amikor te voltál gyerek, akkor rólad és a környezetben élő gyerekekről ugyanezt gondolták. Mármint nem azt, hogy rosszak voltatok, hanem hogy hangosak voltatok. Meg megint más gyerekekről meg kifejezetten azt, amit te leírsz.

Csak találgatni tudok. Lehet hogy ma elfoglaltabbak a szülők, van okostelefon meg internet is ami lefoglalja őket. A gyerekek meg visítozással próbálják felhívni magukra a figyelmet hogy foglalkozzanak velük.

Mikor én voltam gyerek akkor apám még természetet is járt velem, anyám meg játszani is szokott velem. Ezért eszembe nem jutott kiabálni, hisz a két szülő nem kutyát nevelt, nem a szomszéddal versengett mert 10 cm-el magasabb háza volt, hanem a gyerekével foglalkozott.

Régen is voltak aktív és csendesebb gyerekek. Mi óvóda és iskola között laktunk és mindig, kisgyerek kormotól kezdve emlékszem, hogy amikor szünet volt akkor mindig lehetett hallani őket.

Annyi a különbség, hogy régen nem volt internet ahova kiírhatták és megvitathatták.

Amúgy meg az idő sok mindent megszépít és elfeledtett. Annyira nem kedvelem amikor egy idős néni előadja, hogy ő sose csinálta ezt vagy azt a gyerekével. Ilyenkor csak bólogatok, hogy persze persze, 10 év múlva én is ezt fogom mondani, mert nem a rossz a jellemző így könnyen a feledésbe merül.

Oké, köszönjük. Már hiányzott a bezzegazénidőmbenezés. "Képzeld kisfiam, az én időmben nem voltak fegyelmezetlen kölkök, mert akkor a szülők a nadrágszíjjal adtak hangsúlyt a mondanivalójuknak, a tanárok meg bármikor adhattak körmöst. Az én hátsómon is nem egy fakanál tört el! Szóval most menj a sarokba kuroricán térdepelni, vagy akkorát lekeverek, hogy csak úgy zúg majd a füled!!!"

Bocs, de már elég unalmas.