Nektek valóban elég amit kisgyerekes anyaként az élettől kaptok?
Most úgy gondolom a kérdést, hogy az anyagiakat teljesen félretesszük! Viszont minden más területre kíváncsi vagyok.
Nekem 2,5 éves a lányom, és borzasztóan kevés, amit mellette megélhetek. Persze tök jó, hogy van, aranyos, kedves, okos meg minden. De mióta megvan nem tudom normálisan azt az életet élni, amit előtte. Tudtam, hogy majd minden megváltozik, de nem gondoltam, hogy ennyire.
Nem szeretek vele itthon lenni. Nem szeretem, hogy az idő nagy részében velem van. Jogos a kérdés, hogy kivel lehetne, ha nem velem, és a választ nem is tudom, de ezt érzem. Az utolsó 3 évem magasan kiemelkedő legjobb napja a múlt héten volt és elég soká vettem csak észre, hogy a lányom nem is volt részese, és ez engem is meglepett negatív értelemben.
Ki merem jelenteni, hogy nem élvezem az anyaságot, és ez csak egyre rosszabb. Aggaszt a dolog mivel nyilván ő is érzi és nekem is rossz.
Van elég én időm, ezzel nincsen baj. A gond ott kezdődik, hogy addig teljesen feloldódok, amíg azt csinálhatok amit akarok, aztán meg jön az örökös "Anyaaaaaaa!" és nekem még az életkedvem is elmegy, megint teljesen úgy érzem, hogy mg van kötve a kezem :(
Ez valamikor lesz majd jobb vagy még hosszú évekig így fogunk élni?
válasza: válasza:Hát ha nem tudsz magaddal valami értelmeset kezdeni, akkor így marad.
Nekem ez volt a legjobb idöszakom, mert rengeteget tudtam tanulni, magammal foglalkozni, sportolni, nem korlátozott be a munkahely meg a külvilág, azt tehettem, ami nekem tetszett.
Persze ha valakinek az az "élet", hogy barátnökkel plázázik meg hasonló programok, akkor ezt nem lehet kisgyerek mellett csinalni, de akinek ez a legfontosabb, annak nem kellene gyereket válallnia.
válasza:Nem tudom, mert ezt nem érzem. Sokszor vagyok feszült, frusztrált és sokszor gondolom azt, hogy bár a délutáni alvás kétszer olyan hosszú lenne (mindjárt vége), de boldog vagyok. Nem csinálnám vissza és élvezem is.
2 éves
válasza: válasza: válasza: válasza:Hu, ezt valoban rossz volt olvasni. :(
Miert nem mesz vele? Mi sokat csavarogtunk. Plaza bedobos jatekra ulni, baratnozz gyerekkel, vittuk bevasarolni, babauszasra, tornara, jatszoter, nyaralas, babatorna. Mi videki varosban elunk, kivittuk a nyari fesztivalra par orara magunkkal delutan 3 evesen. 1,5 eves volt, mikor visszamentem dolgozni (mondjuk ezt visszacsinalnam, ha lehetne). Nem all meg az elet. Persze csak oda vigyetek, ami a gyerkocnek is jo.
De nem kell mindenrol lemondani.
Valamint en a helyedben a lelek turkaszt felkeresnek.
válasza:Járok minden nap fitness terembe, ez az emlegetett én időm, szóval sportolok.
Lehet, hogy ez most csak egy depressziós kóválygás a részemről, mivel megint döntéshelyzetbe kerültem és megint úgy kellett döntenem, hogy nem teszek meg valamit azért, mert anya vagyok. Vicces, hogy döntéshelyzetnek nevezem, mert valójában egyáltalán nem volt választási lehetőségem anyaként.
Gondoljátok, hogy jobb lenne, ha dolgoznék? Lehet, bár pont ezért nem mentem vissza, mert abban bíztam, hogy helyrerázódik az életem lelkileg és hogy őszinte legyek anyagilag is egyáltalán nem volt lényeges. Az én keresetem a páromé mellett kész röhej, olyan mintha csak azért járnék dolgozni, hogy ne itthon üljek, tehát majdnem értelmetlen, bár ha jobb lenne a kedvem, és kiegyensúlyozottabb lennék, akkor lehet tényleg megérné.
Úgy érzem, hogy eltelik az életemnek a legjobb időszaka azzal, hogy azon aggódok, hogy "jaj, fél egyre meg legyen kajálva, különben csúszik az altatás, egyen elég gyümölcsöt, hazaérjünk időben este". Pedig még annyira túlaggódósnak sem érzem magam.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!