Hogyan segítsek a fiamnak feldolgozni ezt?

Mire gondolsz? Azt kéne feldolgoznia, hogy őszinte voltál és kimutattad előtte az érzelmeid? Ha nem rajtad vezetted le, szerintem ezt ne bánd és ő se fogja. Vagy jóval komolyabb?

Szerintem - totál laikusként - legfontosabb a megbocsájtás. Ami nem varázsütésre fog menni és nem felejtést jelent, hanem tudatos elhatározást, ami után csak nagyon lassan, akár évek múlva alakulnak majd át az érzelmeid. Úgyhogy kérj bocsánatot tök egyszerűen. Nem fogja érteni, nem is kell terhelned valami nagyjelenettel, magyarázattal vagy ígérettel, hogy őt is magadba bonyolítsd, csak egyszerűen, egy mondatban. Pl. "Bocsánat, hogy sokszor voltam veled dühös és türelmetlen."

Szerintem vidd el pszichológushoz, mondd el neki, hogy emiatt hozod, vizsgálja meg. Ha ő azt állapítja meg, hogy minden OK, akkor megnyugszol, és ez is megéri a szakember óradíját.

Ha meg valamit tenni kéne a gyerekkel, akkor majd megmondja ő, hogy mit kell és mennyi ideig fog tartani.

Ha ezentul folyamatos stabil lelkuletű anyat kap akkor ő is stabilizalodni fog lassan. Ide nem pszichologus kell mert az anyaval van a gyermek szimbiozisban es az anya jelenti a vilagot, azt hogy az egy jo hely es ő szeretnivalo, vagy azt hogy ez a pokol es ő szenvedesre hivatott. Az anya tukrozi neki hogy ő maga kicsoda esmilyen a vilag.

Egeszen 12 eves korig ki vannak hegyezve az antennaikaz anya minden akar ki nem mondott ki nem mutatott rezduleseire is.

A multat megvaltoztatni ne tudod, tartsd magad a jövőhöz. A gyereken latszik mindig ha valamit rosszul teszel, jelzo a szulonek hogy valtoztasson.