Ez trauma? Okozhat beszéd visszafejlődést?

Okozhatott-e a 21 hós fiunknál traumát az otthoni feszültebb légkör, a monotonitás és hogy az előtte munka után (hát nem mindig, mert a munkája sosem engedte, de mostaninál jelentősen többször) otthon levő apuka egyszercsak olyannyira elfoglalttá válik (házfelújítás), hogy nem tud napi pár percnél többet otthon tölteni. Előfordult már, hogy a fiam 2 teljes nap sem látta reggeltől estig, csak harmadnap töltöttek el együtt 1-2 órát. Nem éli-e ezt meg egy gyerek ahhoz hasonlóan, mintha elváltak volna a szülők? Ráadásul stressz is több van.

Azt vettük észre, hogy a korábban ismert szavai kikoptak, nem mond újat, nem mond semmit már, mintha nem is tudna mondani, pedig előtte tudott. Ezzel együtt frusztráltabb, mert nem tudja elmondani, mit szeretne.

Gondolkozom, talán időben van összefüggés. Amíg minden jó volt, felfelé ívelt a fejlődése. Jött a stressz, megtorpant. Mióta 3 hónapja alig látjuk, visszafejlődik.

Mit tudnánk tenni?

22-es csapdája, mert ha hazajön, sose lesz kész a ház és sosem költözünk be, ő is már ezért hajt ennyire, hogy végére érjünk 1 év után, de közben a gyerek sínyli meg ezt az apanélküliséget. Mit tudnánk tenni?

Odamenni nem tudunk, a hely most nem kisgyereknek való, apát meg egy telefonhívás is feltartja...