Miért változhatott meg ennyire a viselkedése?

4 éves. Mindig is közösségi gyerek volt. 15 hónaposan már bölcsődébe ment és imádta. Az ovi is rendben volt, többnyire az apja hozta-vitte, ha tudtam, akkor én. Vagy bébiszitter, de azzal se volt gondja.

Néhány hete új munkát kaptam. Helyileg majdnem a volt munkahelyem tövében.

Az első naptól kezdve letört, mondogatja az oviban, hogy hiányzik anyu. (Az apja teljes értékű szülőként dolgozik, így nincs elhanyagolva.)

Ráadásul sokkal később nem értem haza, 5 után végeztem kicsivel, max 6-ra otthon voltam. Néhány túlóra benne volt, akkor 7-8 körül értem haza.

Most a nagyszüleinél van, már sokadik alkalommal, ő is nagoyn várta, hogy mehessen. Anyám másnaponta kicsit szomorkásan hív fel, hogy eddig soha nem hallotta tőle, hogy "nagyon hiányzik anyu", pedig évente 4-5 alkalommal 2 hetet náluk tölt és imádja. Én is jó szívvel hagyom rájuk, mert apám cipeli mindehová (úszni, kirándulni, más gyerekekkel ismerkedni, játszótérre, biciklizni, stb), anyukám pedig rengeteget játszik vele és nagyon sok mindent tanítanak neki. (Legnagyobb meglepetésemre egy nap alatt megtanították biciklizni.)

A munkahelyemen tegnap felmondtam - a gyerektől függetlenül - egyszerűen túl sok volt a törvénytelenség a cégnél (a megbízási szerződésemet nem akarták aláírni, zéró tréning, undorító kommunikáció a vezetés részéről, néha megfélemlítés egy 150 kilós ukrán "kolléga" részéről nyóckeres stílusban).

Amikor ezt a lányommal telefonon közöltem, ujjongott. Azóta nem hiányzom.

Előtte 3 hónap kihagyásom volt, mert testhezálló munkát kerestem és nem akartam bármire igent mondani. Ez annak tűnt, egy hét után látszott csak, hogy gondok lesznek, így szűk három hetet bírtam - pedig korábban 3-5 évig voltam egy helyen.

A pontos munkámat nem tudta, csak annyit, hogy néniket és bácsikat tanítok angolul, meg a számítógépen dolgozom. Két pozíciót vittem, angol tréner és marketinges. 9-5-ig.

Rettentő féltékeny volt, hogy másnak tanítok angolt, azonnal követelte, hogy őt tanítsam csak.

Nem tudok másra gondolni, minthogy vagy rosszul érintette, hogy nem vagyok állandóan elérhető (pl oviba nem megyek érte vagy nem vagyok itthon azonnal, ahogy hazaér), vagy talán a munkából adódó feszültséget érezte meg?

Előtte nem panaszkodtam, azt a férjemnek tettem, amikor a gyerek aludt vagy nem volt a közelben. Még neveket se mondtam előtte.

Mi a fene okozhatta a viselkedést?