Meghalt a cicánk. Mit csináljak hogy mondjam meg a kislányunknak? Nagyon szerette, délután vele akart aludni mindig. Ha sírt valamiért ment a cicához. Nagyon szomorú lesz?

Az első gondolom ironizál...de akkor is...

Igen,szomorú lesz. Sírni is fog. De ez normális. Beteg volt a cica? Az ő szintjèn el kell neki mondani,hogy mi történt.

Pl.: beteg volt Cirmi,és meghalt. Most már az ègből figyel téged stb stb hitetek szerint változtatsz rajta.

Halt már meg rokona? Vagy a cica az első? Mindenkèppen én őszinte lennèk a helyedben.

Ilyen: elszökött és hasonlókat nem érdemes mondani. Csak várná haza,örök lenne a bizonytalanság.

Esetleg emlèkhelyet csinálhattok neki.

Jaj szegény, sajnálom :( Nekünk is van cicánk, kijárós, volt már, hogy fél napig nem jelent meg (amúgy a nap nagy részét itthon tölti), nekem is eszembe jutott, hogy mondanám meg a 3 éves lányomnak, ha valami esetleg történt vele.

Egyetértek a 2-essel egyébként, légy őszinte, mondd el, hogy nem él már a cica, ne legyen az, hogy szegény reménykedve várja haza. Biztosan sírni fog, vigasztald meg, mondd el, hogy a cicája is nagyon szerette őt, de sajnos nem élhetett tovább.

A másik cica, hát, nem tudom... sokkal nagyobb, 11 éves voltam, mikor a kutyánk meghalt, én hallani se akartam másik kutyáról több, mint 1 évig. Most felnőttként meg, mikor az előző cicánk meghalt, éppen azt éreztem gyógymódnak, ha minél hamarabb befogadok egy kiscicát. Szerintem kérdezd meg, szeretne-e, és ha azt mondja, hogy nem, akkor hagyd.

Nekünk kutyáink haltak meg. Szomorú volt.

Ajándékba ne vegyél állatot. Közösen megbeszélve és kiválasztva vegyetek.

Függ attól is, miért pusztult el a cica. Ha öreg és beteg volt, akkor gondolom látta a jeleit a lányod. Ha elütötte egy autó, azt sokkal nehezebb elmondani.

Én nem vennék még cicát neki. Egyelőre szembesüljön azzal, hogy ez elpusztult, engedd meg neki, hogy meggyászolja ... és UTÁNA kéne másik.

Unokatestvéremék kutyája halt meg pár hónapja. Ő már öreg volt, több műtéten is átesett. A kisfiú 4,5 éves.

A kutyus felment az égbe és ott most nagyon boldog, nem fáj már neki semmije, és biztosan sokat gondol a kisfiúra, kedvére labdázhat stb.

Ha kérdez, felelj neki a korához mérten, de őszintén. A legrosszabb, ha azzal hitegeted, hogy van esély, hogy visszajön.

Megvárnam, míg ő mondja, hogy szeretne másik cicát. Ha én sem érzem úgy, nem hozakodnék elő vele. Aztán megbeszélném azt is, milyen legyen, közösen néznénk ki.

Miert, szted nem az elet rendje, hogy a haziallatok cserelodnek? A macskak kulonosen, hiszen a jo reszuk kinti eletet el, a szobacicak meg hajlamosak orokletes betegsegekre (tapasztalat).

Ha meg sajat maga valasztja ki, akkor rogton hazaerkezes utan jonnek a "megiscsak a feketet kellett volna" " a feher megis cukibb volt" "ki lehet cserelni? Lehet megegy?" tipusu hisztik. Ezt is tapasztalatbol irom de mindegy. Mindenki ugy valaszt allatot ahogy akar.