Mennyire furcsa, hogy a gyereknek ilyen alaptalan félelmei vannak?

"Ha pedig néhány hónap alatt "leszokik" az egyik félelméről, gyárt magának másikat."

Ez tipikusan arra utal, hogy belső félelmeket vetít ki.

Én a következő irányokban keresgélnék:

- Tévét (számítógépet, tabletet stb.) mennyit néz és miket néz rajta?

- Van-e komolyabb feszültség a szülők között? Mondjuk, ami miatt válás is fölmerült.

- Van-e valami komolyabb titok a családban? (Nagymama elköltözött messzire = meghalt; nem a vér szerinti szülei nevelik őt, de titkolják előle stb.)

- Szokta-e fenyegetni őt valaki valamivel? ("Ha rosszalkodsz, elvisz a zsákos ember" és hasonló ostobaságok.)

- Óvodában milyen a hangulata? Bántja-e őt ott valaki? Fél-e ott valamitől/valakitől?

- A szülők félnek-e komolyabban valamitől? (Munkanélküliségtől, bedőlő lakáshiteltől, nagymama halálától, agresszív szomszédtól stb.)

Figyelném, miket játszik. Próbálnék játszani vele hétköznapi életeseményeket kis bábukkal, plüssfigurákkal. Figyelném, előjönnek-e félelmetes vagy agresszív motívumok.

"Ideges vagyok tőle, amikor már megint az ilyen alaptalan félelmrivel zaklat."

Pedig akkor nem erre van szüksége. Hanem nyugtatásra, ölelésre. Nem azért mondja, hogy idegesítsen, hanem védelmet vár tőled.

Szerintem vidd pszichológushoz. Semmi értelme idegesítenetek egymást még hónapokon, éveken át.

Az enyém négy éves, fél a szellemektől, ezért nem hajlandó éjszaka a saját szobájában aludni.

Azt sem tudtam, hogy tudja, mi az, hogy szellem.

Rákérdeztem, a szellem fehér és megijeszt, azt mondja bú, ezt álmodta.

Napközben nem fél ettől.

Szerintem nagyon durva, hogy a gyereked retteg ennyi mindentől, vidd pszichológushoz, hogy kiderítse mi a baja valójában.

Én azt mondanám látta ezeket tévéban-akár ártatlan mesében, amiben életre keltek a babák, akár horror filmet.

Ugyanez az épülettel. Ez mindkettő tipikus horror-akció-katasztrófa film jelenet.

Nem tudom a tévézési szokásaitokat, elég egyébként ha nem aludt vagy felébredt éjjel és hallotta ezeket vagy valaki beszélgetését ezekről.

Lehet, hogy pont attól fél, hogy nem érzi magát biztonságban, megvédve a szülei által. Kezdd el babusgatni, bújjatok össze, amikor csak tudtok és beszélgessetek sokat. Hallgasd meg őt, a félelmeit, a kérdéseit és oszlasd el a kétséget, félelmetes dolgokat a kis életében. Mindig nyugtasd meg.

Az én kislányom is időről időre kitalál valamit, hogy mitől fél, kezdetben nem tudtam hogy magyarázzam el, hogy butaság attól félni, de azóta nagyon gyorsan felszámolom ezeket az érzéseit. Menjetek ki szeles időben sétálni és élvezd, ahogy lengeti a kabátodat, kardigánod. Nevess rajta és ő is nevetni fog. Lehet sárkányt eregetni is szélben és meg lehet magyarázni, hogy a szél nem félelmetes, a házak erősebb anyagból épülnek, komoly mérnökök tervezik és ő is lehet mérnök, aki erős házakat épít majd stb.... Ez csak pár ötlet, amivel elejét lehet venni ezeknek az érzelmeknek.

Ami viszont a legfontosabb, hogy TE legyél az, aki mellett biztonságban érezheti magát és elmondhatja az érzéseit. Ne legyél ideges az ő félelmei miatt, mert akkor egy idő után reményvesztett lesz.