Szerintetek melyik rontja el jobban a gyereket, az ovoda, az áltsuli vagy a középsuli?

Sztem kellen felsőoktatásban is a szervezett szabadidős tartalmas tevékenység, akkor nem a drog tartaná össze a közösséget.

A filmekben, vagy Amerikában a nagyok versenyekre járnak, együtteseket alapitanak maguk közt is, csapatuk van, baseball, pon pon lányok ha jol irtam, rapbandák vannak, stb, nálunk miert nem jellemző?

Egy óvódás meg egy kissebb gyerek rugalmasabb; ha a tanítónéni NÉHA beszól neki vagy a gyerekek NÉHA gúnyt űznek belőle vagy NÉHA van valami rosszabb élménye, azon könnyebben túljut (most egy átlagos gyerekről írok).

Ott a megbocsáűtás is könnyebben megy meg a gyerekek se annyira majmolnak (erre lentebb kitérek).

12-13 éves korban kezdik majmo,ni inkább a felnőtteket; már abban a krban vannak, amikor már nagyok, már szeretnék, ha úgy is kezelnék őket és ezért a szüleiktől, idősebb tesóktól, stb kezdenek átvenni dolgokat.

Ráadásul az az a kor, amikor nem nagyon tartják meg maguknaka felháborodást, hanem mindenért megmondják a magukét; folyamatosan véleményt fejeznek ki.

Anno nekem 13 évesen (akkor 12 évesek közé jártam) volt ilyen gondom külföldön; előtte semmi gond nem volt, aztán a gyerekek kezdtek érni és hallották, a szülők otthon mindig mondták, hogy a külföldiek bár ne lennének ott, mert csak bevándorolnak, elveszik a munkát, foglalják a helyet - a gyerekek pedig nem nagyon fopgták fel, hogy ez úgy működik, hogy a szülők csak kiadták a gőzt, de maúgy kedveselk próbáltak lenni a külföldiekkel. Szóval engem vertek, gúnyoltak, bántottak, hasonlók.

Szerintem ez a veszélyesebb, legmeghatározóbb korszaka egy gyereknek. Ilyenkor jobban el lehet rontani.

A középsuli szerintem inkább csak átgformálja már a gyereket.

"Az óvoda az egyetlen, ami figyelembe veszi, higy a gyerek az gyerek. Iskolában már csak töménytelen mennyiségben nyomják le a torkukon a sok hülyeséget."

Egyik barátnőm lassabb volt a többieknél; lassabban is futott.

Az egy dolog, hogy lassú csigának csúfolták a gyerekek, de az egyik óvónéni is.

Nem mindenhol felnőtt emberek felnőtt felfogással állnak a gyerekekhez gyerekként.

Persze, én ezt nem vitatom. Vannak nagyon bunkó óvónők és tünemény tanítók, jo fej és segítőkész tanárok.

De maga az intézmény, annak célja, és módszerei, általánosságba véve... Szerintem így van.

Hiába van nagyon kedves tanárod, az, amit az iskoláknak kötelező tenni, egy gusztustalan dolog. Ebben a formában. Nem maga a tanulás és tanítás, hanem az, amit tanulni kell és ahogyan.

Tehát objektív nézőpontból az óvoda jobb. Az más kérdés, hogy van óvoda, ahol a dolgozók nem helyesen viselkednek. (Ezt én is tapasztaltam gyerekként, és később is.) De ha a legjobb óvodai és iskolai és a legrosszabb óodai és iskolai esetet nézem mindtkét intézménynél (mindkettőnél ugyanazt), akkor az iskola sokkal rosszabb. Amit az oviban elkezdenek, hogy a gyerek személyiségét, egyeniségét kibontakoztassák, motiválják, kedvességre és önzetlenségre neveljék, felhívják a figyelmét az apró örömökre, a jó tulajdonságaira, na az iskolában ennek az ellentéte a cél. Robotok, érzelmek, vélemény és önálló gondolatok nélkül. Felhívjak a figyelmed a hibáidra, de amiben jó vagy az senkit nem érdekel. Igazából ne érdekeljen semmi, ami nem tananyag.