Ehhez mit szólnátok?
Sziasztok!
30 éves nő vagyok, egy éve mentem férjhez, 5 éve vagyunk együtt.
Nemrég nagyon nagy dolog történt. A férjemnek volt egy húga, akinek eddig a létezéséről sem tudtam (a férjem szülei még a megismerkedésünk előtt meghaltak, a férjem 23 volt akkor, a huga 21). A férjem elmondása alapján nem jöttek ki túl jól, a húga egyszercsak fogta magát, és az örökségből ráeső résszel (elég sok pénzt örököltek) lelépett egy szó nélkül egy kenyai férfival. 2018-ban Magyarországra jöttek végleg, a férjem próbálta felvenni vele a kapcsolatot, egyszer beszéltek, de a húga elküldte.
Nemrég a sógornőm meghalt egy balesetben. Van egy kislánya a kenyai férfitól, négy éves a kislány. Az apa az infók alapján lelépett...
A férjem teljesen kikészült, azt mondja, nagyon szerette a húgát, csak a húga vadóc természete miatt nem jöttek ki, és bűntudata van gondolom, hogy nem vigyázott a testvérére. Ha összeszedte magát, akkor fogom megkérdezni, miért nem beszélt soha erről, miért mondta hogy nincs senkije (gondolom fájt neki a sztori).
Viszont tegnap felvetette (nem erőltetve, egyelőre csak ötlet szintjén), hogy ha a kislány apja nem kerül elő, akkor magunkhoz vegyük-e.
Kicsit hirtelen nekem is ez az egész, de nem zárom ki.
válasza: válasza:
válasza:Szerintem legyen inkább úgy, hogy egy viharos éjszakán leteszik a kislányt a küszöbötökre, ti pedig a sajátotokként felnevelitek. Legyen egy fiatok is, testvérként nőjenek fel, az örökbefogadásról mit sem tudva, aztán szeressenek egymásba, de ezt nyomják el, hiszen azt hiszik, testvérek. Utána véletlenül derüljön ki, szökjön meg, derüljön ki, hogy az apja valójában király volt, de már meghalt, és így ő lesz a kenyai törzs királynője, de előbb még sok megpróbáltatáson kelljen keresztülmennie, mert a törzs nem akar női uralkodót. A végén koronázás, esküvő, happy end.
Tök izgi lenne, mint egy 90-es évekbeli mexikói szappanopera.
válasza: válasza: válasza:Az én testvérem egy tróger drogfüggő aki xanaxra meg rivotrilra iszik. Soha nem dolgozott, lopott, eladta a cuccainkat, verte anyámat. Semmi gyerekkorom nem volt, mindig zárkózni kellett előle... Nagyon nehezen de megszabadultunk tőle.. Most pesten tarhál, ugyanúgy drogozik, lop stb.
Nem tartjuk a kapcsolatot, én letagadom a létezését is. Anyám se beszél róla. Jó pár évig a páromnak se meséltem róla.
A munkatársaim, barátaim egyáltalán nem tudják hogy van testvérem.
Tehát lehet hogy tényleg titokban tartotta 5 évig.
Amúgy ha ilyesmi helyzetbe kerülnék, akár ismerem a testvérét akár nem - nem vállalnám a gyereket.
Ő úgy vállalja ahogy akarja, szíve joga. Én lelépnék.
válasza:#7 ez egy őszinte válasz volt!
Az nagy kérdés, hogy egyébként hogyan álltok (álltatok) a gyerekkérdéskez. A férjedet alkalmasnak érzed arra, hogy családfő legyen? Vagy neked maradna az összes feladat és felelősség? Terveztek (korábban terveztetek már) saját gyereket? Benne van a pakliban, hogy a férj esetleg később azt mondaná, hogy egy gyerek neki már elég, te meg ott állnál, hogy de azért sajátot is szerettél volna.... Mondjuk ez főleg előző kapcsolatból megkapott gyerekekkel tud inkább előfordulni.
Én biztos azt mérlegelném, hogy a férjemre mennyire számíthatok. És ezt rózsaszín szemüveg nélkül kell megnézni, sőt, a szomszédok, ismerősök véleményét is belevéve. Ha ők azt mondják, hogy ez a férfi nem apának való, azt fogadd el. Ha azt mondják, hogy ez a pasi a csillagos eget is le fogja hozni az összes gyerekének, akkor inkább bevállalnám.
Még érdekes kérdés a húg öröksége. Ha ketten voltak testvérek, akkor több mindennek (ingatlannak, cégnek) a felét örökölhette a kislány. Jó lehet, ha ez nem egy vadidegenhez kerül, hanem marad családon belül.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!