Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Örökbeadás, örökbefogadás » Hogy készíthetem fel örökbefog...

Hogy készíthetem fel örökbefogadott kisfiamat a kistestvér érkezésére?

Figyelt kérdés
24 éves koromban egy árvaházi önkéntesség során egyedülállóként örökbe fogadtam egy gyönyörű 3 éves kisfiút. Azóta csatlakozott hozzánk egy férj/apa család lettünk és most újra bővülünk egy kis jövevénnyel, akit ezúttal a szívem alatt is hordok, nem csak a szívemben. A kisfiam már hat éves, nagyon okos, értelmes fiúcska és mivel már a pocakom is nő elmondtuk neki, hogy kistestvére érkezik. Azóta azonban alig alszik, vagy nagyon bújik hozzánk, vagy nagyon ellenséges, az oviban is megváltozott a viselkedése, idáig nagyon szociális, kedves, barátkozó volt, most elszigetelődik, elleneséges. Egy ideig kérte, gyakran kéri, hogy "adjuk örökbe a babát", mert "nálunk már nincs hely". Van valaki hasonló helyzetben, nevel valaki vérszerinti és örökbefogadott gyerkőcöt is?

2013. jún. 12. 19:59
 1/7 anonim ***** válasza:
100%

Szia!

Tudja a kisfiú, hogy örökbefogadtad ugye? Úgy értelmeztem, hogy igen..Attól tart, hogy ha jön az "új baba" akkor őt már nem fogjátok szeretni. Tudom, hogy ez nem így van, de ő még nem érti. Ez vérszerinti testvérek közt is nagyon gyakori.

A legjobb az lenne, ha erősítenétek bemne, hogy nagyon szeretitek és ő a legfontosabb. Menjetek el hármasban moziba, kirándulni, főzzetek együtt.... és az is fontos, hogy vonjátok be a babaszoba rendezésébe, hagyátok hagy válasszon ő is legalább pár rugit/ bodyt a kistesónak.... érezze, hogy a család része volt mindig is és az is marad. De arra figyeljetek, hogy ne spilázzátok túl! Nem kell belebeszélni, hogy majd EGYBŐL a kistesóval fog játszani, mert ha belebeszélitek így csalódni fog, hiszen egy baba csak eszik, alszik.....játszani még nem igazán lehet vele. Inkább majd csak segítsen fürdetni, öltöztetni, meséljen neki....és az lesz a legfontosabb, hogy ha pl. fogja a babát és egy picit lecsúszik a pici feje semmi kép se veszekedjetek a kisfiúval! Ne bántsátok soha a baba miatt, mert így csak a kicsire fog haragudni! Ha játszotok a baba pedig picit nyöszörög nem kell egyből elugrani a nagy mellől, játszatok tovább, ha pedig nem hagyja abba a sírást nézzétek meg együtt.

Sok sikert! :)

2013. jún. 12. 20:21
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 A kérdező kommentje:
Persze tudja, igazából még emlékei is vannak arról az időszakról mikor még árvaházban volt. Meg alkalmazzuk ezt a "kétszülinap" stratégiát, hogy szülinapozunk akkor, amikor a születése napja van, meg akkor mikor örökbe fogadtam.
2013. jún. 12. 20:36
 3/7 anonim ***** válasza:
100%

Húúú, elismerésem, a kisfiú egyedüli felvállalásáért. :)

Szabad megkérdeznem, hogy miért döntöttél egyedül az örökbefogadás mellett?? Nem féltél, hogy nem találsz így párt? Ez annyira nehéz téma, csak érdekel mi vezetett el idáig. :)


Egyébként példaértékű lehet ahogy éltek és sok boldogságot!!

Én is azt mondanám, hogy sok sok foglalkozás a naggyal és bevonni amibe csak lehet.

Elmesélni, hogy nő a kicsi a pocakban és mi lesz ha megszületik, azaz a nehézségeket is elmondani, hogy sokat, lehet, h nagyon sokat fog sírni, nehéz lesz altatni, szopizik majd és nem leszel itthon néhány napot.

Tudja, h mire számíthat és ne legyen álomvilágban a kicsivel kapcsolatban.

Tudja, hogy teljes értékűként kezelitek és Te nem is veszed figyelembe, hogy örökbe fogadtad, hisz a TE fiad! :)

Nem lesz könnyű, de szerencsére elég nagy ahhoz, hogy ha ügyesek vagytok és tényleg szeretitek, minden rendben lesz!! :)


Egy egy éves tündérke anyukája! :)

2013. jún. 12. 20:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:
Az árvaházban a gondjaimra bízott gyerekek mindegyikét szerettem, hiszen gyerekek, aranyosak, szeretet éhesek, de az a kisfiammal kapcsolatban, hát nem tudom teljesen megfogalmazni, olyasmi érzés volt ez, mint egy nagyon nagyon intenzív "szerelem". Hogy mostantól nem akarom, hogy nélküle teljenek a napjaim. Emellett nagyon okos, értelmes, különleges és megérdemli, hogy viszonylag normális körülmények között nevelkedjen. De nem volt ez egy előre eltervezett döntés, mármint nem úgy mentem oda, hogy szeretnék örökbe fogadni, ez csak ott alakult így. Az, hogy párt nem találok vele, hát nem mondom, hogy nem fordult meg a fejemben, de jobban sajnáltam volna, ha nélküle folytatom az életemet és találok párt, mintha a társaságában és nem. Inkább az volt a félelmem, hogy nem kaphatna e jobbat nálam. Idősebb, tapasztaltabb, egész családot, apával és anyával, sok bántás ért, járunk egy alapítványhoz, ahol más örökbefogadó szülők és örökbefogadásra várók is voltak és ott is mondták, hogy jaj mások 4-5-6 éveket várnak én meg csak így... "leányfejjel". De mondjuk hozzátenném, hogy a legtöbben nem akartak volna 3 éves gyereket, kisbabára vártak...
2013. jún. 12. 21:09
 5/7 anonim ***** válasza:
Kérdező le a kalappal, sok sikert kívánok a továbbiakban!
2013. jún. 12. 21:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Kérdező, én nem arra helyezném a hangsúlyt, hogy a fiad örökbe fogadott. Úgy értem, hogy ahogy viselkedik, az vér szerinti testvéreknél is ugyanígy lehet. Azzal a különbséggel, hogy nem azt mondják, hogy adjuk örökbe a babát, hanem hogy vigyük vissza a kórházba. De a lényeg ugyanaz. Szóval szerintem a reakciói normálisak, persze biztos, hogy nagyon érzékeny kisfiú. Lehet, hogy csak akkor nyugszik meg, ha megszületett a pici, eltelik pár hónap, és látja, hogy az ő pozíciója nem változott. Sok erőt és kitartást nektek!
2013. jún. 13. 15:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
100%
Így van, vér szerinti testvérnél is lehet ugyanilyen reakció, nem is ritka. Mi együtt vártuk a babát, bevontuk mindenbe, névválasztásba, szobafestésbe, babakocsi választásba, tényleg mindenbe. És közben mindig mondtuk, hogy vele hogy volt ez, hogy érezze, mennyire fontos nekünk, és ahogy látja az örömünket, ugyanígy örültünk neki is. Ez nálatok is működhet, persze módosítani kel sokmindent, pl. amikor megvettétek az ágyat, kifestettétek a szobáját, ilyesmik. És majd milyen jó lesz, amikor meglesz a testvére, hogy fogja őt szeretni, ő lesz a nagytesó, aki majd megvédi, megtanítja focizni. Mi közben végig azt is mondtuk, hogy kevesebb idő jut majd rá, hogy csak vele legyünk, de megoldjuk. És meg is kell oldani, legyen idő, ami csak az övé.
2013. jún. 13. 23:52
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!