A szüleim újszülött ként örökbe fogadtak az iskola tud róla és akárhányszor mondom, hogy anya vagy apa mindig furán néznek rám vagy, hogy vissza is kérdeznek, hogy kicsodám. Nem bunkóság ez egy kicsit nagyon?

Bunkóságnak nem nevezném, egyszerűen csak nem értik az érzéseiteket. Vagy azért, mert nincsenek ebben a helyzetben, vagy azért, mert nincs bennük sok empátia.

Ne törődj ezzel, és ne várd el, hogy az emberek megértsenek, akkor sok csalódástól megkíméled magadat.

Legyen elég, hogy van szerető családod, és nyilván van pár barátod, akikkel jóban vagy, akik jobban megértenek. Ez nagy áldás ám. :)

Szerintem bunkók. Ez nem olyan helyzet, hogy nem értik meg, jó az egy dolog,hogy nem tudják magukat beleképzelni a helyzetbe, az meg egy ismét másik dolog hogy nem csak az emberek de az állatok is azt tekintik a szüleiknek akik felnevelik őket.

Itt vagyunk pár millió éve a földön, ideje lenne ehhez hozzászokniuk.

(Abban az esetben nem tartanám bunkóságnak, ha új lenne a dolog és az örökbefogadásod mondjuk egy éve történt volna. Hisz a friss házasok is rossz néven írnak alá néha, egykét baki megengedett. De így eléggé tapintatlanok)

Egy gyereknek azok a szülei, akik felnevelik! Akkor is, ha nem ők a vér szerintiek. Az a jó, hogy Te apának és anyának tekinted, érzed őket.

Aki nem így gondolja, az mind ostoba és érzéketlen.

szerintem magyarázd el nekik, hogy igen anya és apa, mivel ők nevelnek újszülött korom óta...esetleg visszakérdezhetsz, hogy ha kiderülne hogy őket is örökbefogadták, akkor már nem tekintenék a szüleiket a szüleiknek?

olyan primitív emberek vannak -.- próbálj velük nem törődni...az ilyen emberek buták