Nem fogja nagyon megviselni a 4 éves kisfiamat, hogy több hónap kimarad az oviból?

Kit nem visel meg?

#1 pl az én egyik gyerekemnek ez volt az utolsó, a másiknak az első éve, rohadtul örülnek, hogy nem kell járni! Maguktól szóba sem hozzák sem az ovit, sem a csoporttársaikat

Igen megviseli, de ez van most. Neha skype hivasban beszelgetunk a barataival. Nem jarunk ossze senkivel sem.

#3 a nagynak vannak olyan gyerekek, de ő az ottlétet utálja, az óvónőt pláne (nem véletlenül) - így még mindig jobb neki

2,5 éves a fiam, még nem járt bölcsibe/oviba. Ettől függetlenül heti 4-5x találkozott unokatesókkal, az utcában vannak összejáró barátai. Most 4. hete semmi. Őt is megviseli, igen. Sajnálom őt, igen. Meg tudom magyarázni neki, ideig-óráig. Az egészsége (és mindenki másé is aki fontos neki/nekünk) előbbre való, mint hogy most rosszul viseli a helyzetet. A gyerekek egyébként is sokkal könnyebben alkalmazkodnak még mint mi felnőttek, akik magunkból kiindulva rajtuk is elkezdünk parázni, aztán ezt a plusz ideget is ragasztjuk át rájuk.

De, valószínűleg meg fogja. A fiam 8 éves lesz a nyàron, elsős ès làthatóan megviseli, peedig messengeren beszélget és játszik a baràtaival minden nap, de az nem ugyanaz. A nyitottabb, baràtkozós gyerekeket (és persze felnőtteket) megviseli, de per pillanat ez van, nekem is fáj látni, de majdcsak rendbehozzuk.

Az én lányomnak (5 éves lesz) nem hiányzik. Elvan az oviban, vannak barátai, szereti az óvónőket is, de ennek ellenére nem szeret járni. Mindig azt mondja, amikor kérdezem az okát, hogy jobban szeret otthon lenni velünk. Most örül, hogy jó sokáig nem kell mennie. Az viszont hianyzik neki, hogy nem megyünk át a barátokhoz együtt, heti 1-2x jártunk össze két másik családdal, hasonló korú gyerekekkel. Ők hiányoznak neki. Valamennyit könnyíti a helyzetet, hogy van egy öccse, igaz, csak 15 hónapos, de egész jól el tudnak már játszani együtt, szeretik egymást.

És ha megviseli, akkor most mit tudsz csinálni??? Lehet, hogy nem baj ha megtapasztalja, hogy nem mindig minden ideális módon történik, vagy úgy ahogy ő szeretné. Ezt is meg kell tanulni.

Nem lesz lelkibeteg egy 4 éves azért, mert pár hónapig nem legozhat a “haverokkal”. Te meg viselkedj felnőttként, és nem, ne járj össze senkivel sem egy 4 éves felnagyított depressziója miatt, mert az ilyen eszetlenek miatt nem fog tudni még nyár végén sem dolgozni az ország nagyobbik része... kössz.