Fejlődési rendellenességgel született gyermeketekkel mennyire jártok emberek közé, kirándulni, játszótérre menni és hasonlók?

Nem fejlődési rendellenességgel született, hanem szülés után egy fertőzés miatt lett agykárosodása (agyhártyagyulladást kapott egy kórházi fertőzéstől), ennek következtében a bal oldala szinte teljesen bena,furcsán tartja a kezét, feje picike, mert nem nő az agyállomány, és súlyos látássérült, így sokszor csak "bambul". Ráadásul van egészséges ikertesója, így még nagyobb a kontraszt, kívülállók is észreveszik, hogy baj van. Járunk mindenfelé ugyanúgy vele is. Ha valakin látom, hogy furcsán méregeti vagy megkérdezi, hogy őt miért nem engedem futkározni stb, akkor elmondom, hogy mi a helyzet. Sőt a sors fintora, hogy a fejlesztések, orvosi kontrollok miatt ő vele többet járunk emberek közé (mindig terápiák után ugrok be pl vásárolni boltba, ügyeket intézni).

Miért merült fel benned a kérdés?

Megértelek, ezért is kérdeztem, hogy miért kérdezted.

Nagyon nehéz helyzet. Elfogadni én sem tudom az állapotát a gyermekünknek, főleg hogy megelőzhető lett volna, de a betegsége miatt nem zárhatom be a őt és a tesóit a négy fal közé. És rettentően büszke is vagyok rá, hogy ahhoz képest, hogy azt mondták, semmire nem lesz képes, a fejét nem fogja emelni, ahhoz képest kúszik, próbál ülni és szakemberek szerint idővel, ha bizonytalanul is, de járni fog. Az értelem, látás terén is van fejlődés, pedig azt mondták, hogy vegetáló saláta lesz.

Persze rengeteg a hullámvölgy, sokszor elkeseredünk, de érte és a testvéreiért muszáj felállnunk. Jártunk pszichológushoz is, az is sokat segített.

Kívánom a legjobbakat!

Megértelek. Magyarországon nem toleránsak az emberek.

Nekem adhd-s a gyerekem, ami kívülálló szemmel leginkább csak egy neveletlenség. Mi nagyon keveset mentünk bárhova, csak ha nagyon muszáj volt, azt is mindig megbántam később. Viszont segítségem nem nagyon volt, így eléggé depressziós is lettem tőle. Aztán most az van, hogy külön járunk el a férjemmel.

Néha már a gyerekek is jönnek, de az elég fárasztó nekünk.

2, de mindkettő adhd-s.

Ha mondod nekik, hogy ne csináljanak valamit, akkor már csak azért is. Egyébként ránézésre szerencsére semmi bajuk. Egyszerűen csak mindenki azt gondolja, hogy alkalmatlan vagyok az anyaszerepre. Azért remélem majd kinövik, már sokkal jobb a helyzet, mint pár éve.