Kezelhetetlen gyerekhez gyakorlati tanács?

Dícsérd meg mindig nagyon a nap végén vagy akár egy program végén, ha rendesen viselkedett. Még akár meg is jutalmazhatod valami kis szarsággal.

Nekem amúgy úgy tűnik, hogy vagy nincs lefárasztva, vagy rengeteg cukrot eszik, amitől megkergül. (Persze ennél biztos bonyolultabb, de talán ezek is hozzájárulnak.)

Próbáld redukálni a cukorfogysztását (ha eddig nem igazán foglalkoztál a makrotápanyagokkal, akkor van egy rossz hírem: rengeteg mindenben rengeteg cukor van), és amennyit csak lehet, menjetek ki, szaladozzon, lehetőleg valami olyan helyen, ahol alig vannak szabályok.

Büntetősarok ? Ahol nem tudja elfoglalni magát,mint a szobájában.

Egyszer figyelmezteted,aztán jön a büntetés . Ordíthat ameddig akar. Ha kijön,visszakíséred .

Ha szépen viselkedik dícsérd meg ,eleinte kaphat mondjuk matricát érte,gyűjtheti ,hátha az motiválja . Szerintem most kéne szigorúbban fogni a gyereket,mert tizenéves korára lesz csak igazán kezelhetetlen ha így folytatja.

Pár hétig idegörlő amit fent leírtam,de aztán elkezd majd változni pozitív irányba!

Szerintem ne innen tájékozódj. Nekem a leírtak alapján súlyosabbnak tűnik a baj, minthogy ejnye bejnye, rosszalkodik.

Véleményem van csak, laikusként, szóval kezeld is úgy.

Van egy betegség, le se merem írni, mert kitépik a torkom... szóval empátia hiánya (bántja a kutyát, tesót stb) szociális normákat nem érti csak rájön idővel, hogy pl nem szabad megtépni a tesója haját mert az egyenlő a büntetéssel, de majd nem azért nem fogja megtepni mert érzi hogy az fáj neki, hanem mertérti, hogy az nem normális.

Hazudozik, mindent megígér, bocsánatot kér, de ugyanúgy kezelhetetlen stb.

Valahol a pszichopaták is elkezdték, ők is voltak édes gyerekek. Várd meg az orvosi vizsgálatokat, pszichológust, mert szinte biztos hogy tévedek, de nekem ez ugrott be ezekről amiket leírtál.

Jöhet a lepontozás.

#6 vagyok

"Bár a szakértők óva intenek attól, hogy egy gyerek elhamarkodottan kapjon pszichopata diagnózist, mert ez stigmaként befolyásolhatja életét, a szakavatott szem akár 3-4 éves gyermeken is felismeri a tüneteket. Ranschburg Jenő pszichológus is úgy véli, hogy már az óvodában kiszűrhető a hajlam. Ezek a gyerekek jellemzően nagyobb felügyeletet igényelnek, ingerlékenyebbek és az empátia teljes hiánya figyelhető meg náluk. Emellett jellemző rájuk a gyakran agresszív színezetű intenzív figyelemkereső magatartás is.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a pszichopátia leginkább felnőtt korban vehető észre és diagnosztizálható."

Ezekkel nem sokra mész, akkor se fogsz többet tudni, ha lesz diagnózis, az is gyakran félre megy.

Amivel el tudsz érni valamit, az a mese, a szomorú mesék, az andersen mesék!

Illetve, itt nagyon leszólják, de akinek ilyen gyereke van, az érti, hogy csak és kizárólag a lelkiismeretére kell hatni, hogy kordában akarja tartani a viselkedését, mert sokkal több mindenre képesek, ha belső gátjuk van, minta idomítanánk őket a jó viselkedésre kívülről..

Nem kell szerintem büntetni, de mikor megüt valakit(azt kell elcsípni, mikor arcon üt), akkor nagyon, nagyon arra játssz, hogy lelkiismeretfurdalása legyen! Különben az istenért nem fogja átérezni, mert kevésbé fejlett ilyen téren, mint a többi gyerek. Az ejnye bejnye, ez nagyon fáj és csúnya dolog, nem szabad ilyet csinálni csak a tipikusan fejlődő gyereknél hat. A többieknek ez kell: "Megütöttél? Azt akarod, hogy fájjon nekem? Miért akarod, hogy fájjon nekem? Jó az neked, ha nekem rossz? Azt szeretnéd, hogy sírjak? Nézd meg, piros lett a helye és be is dagadt kicsit! NAGYON fájt! Azt hiszed csak kicsit fáj?? Nem, csak nem akarom elmondani, hogy mennyire, hogy ne érezd magad rosszul, mert én gondolok rád, mert szeretlek téged! Te szeretsz engem? Tudod te, mi lehetett volna ebből, ha kicsit oddébb megy a kezed? Ki is verhetted volna a szemem! Azt akarod, hogy kifollyon a szemem? Tudod te mennyire veszélyes az? Soha nem nő vissza! Itt lesz egy nagy lyuk a szemem helyén! Gyere mutatok képet milyen az, ha valakinek csak egy szeme van!"

Na erre garantált lelkiismeretfurdalása lesz minden gyereknek, és tudom, nem szabad síratni a gyereket, de szerintem az őszinte sírás jó, akkor kapcsol be a lelkiismeret, akkor fejlődik, akkor tanul, akkor tudod, hogy elértél egy pontot, ami nem csak üres szó, hanem beépül. Utána magától gondolkozni fog ezen, ha egyedül lesz rágódik rajta, és szépen így alakul, fejlődik a személyisége.. A többi jó empatikus és megfigyelőképességgel, szociális érzékkel rendelkező gyerekben ugyanaz megy végbe, csak kisebb szentbeszédtől, aki viszont hajlamos magára gondolni és könnyen nyom el másokat hogy neki jó legyen, annak kell a nagyobb ráhatás, hogy megszólaljon benne is az a kis hang, ami igazából a te hangod benne!:)

Nem tipikus a gyereked, ezt biztosan érzed, de amíg kiderül, hogy mi a gondja, addig és utána is ennél biztosabb módszer nincs arra, hogy elkezdjen tekintettel lenni másokra. Sok szomorú, megható mese és a komoly lélekre ható beszéd, lelkiismeretfurdaláskeltés!