Mit tegyek, hogy a fiam ne hibáztassa mindenért magát?

Menjetek együtt családpszichológushoz.

Valahogy kialakult a gyerekben ez a nézet és ez valószínüleg azért,mert ti neveltétek olyan módon, hogy lelkiismeretfurdalást keltsetek benne,ha nem "működik" tökéletesen. Ezt a gyerek egy idő után átveszi és maga is elkezd így gondolkodni.(vagy kitörés kezelhetetlen lesz)

Sajnos ez rosszabb mint a két pofon.

Teház együtt menjetek pszichológushoz,hiszen rá kell jönnie,hogy mit csináltok rosszul. Gondolom nem tudatos, de minden bizonnyal rosszul szóltok rá.

"Ha valami rosszat csinál mindjárt magát okolja." - mondjuk ez helyes, ha rosszat csinál, akkor tudnia kell, hogy ő hiábázott.. :)

Egyéb esetben (ha tényleg nem ő a hibás) akkor tényleg nem ártana egy gyermekpszichológussal konzultálni. Lehet, azt mondja majd, kinövi, de én azért biztos megmutatnám, nehogy a későbbiekben depresszív, beteg lelkülete alakuljon ki (folyamatos önvád).

Van testvére? Ő milyen?

Minden ember tévedhet, okoz rossz dolgokat, hibázik.

Ha ti rontotok el valamit, akkor mondjátok el fennhangon, azt is hogy bosszankodtok miatta, mert nem így akartátok, hogy most már utólag tudjátok, hogy hogy kellett volna, de már sajnos késő, mert nem lehet visszafordítani a dolgokat.

Pl. lekésitek a buszt, akármennyire is sietetek: Ez baj, mert a legközelebbi csak ekkor és ekkor jön, az már túl késő, mert... Hamarabb kellett volna felkeltenem, nekem, anyukának a családot, akkor kapkodás nélkül elkészültünk volna és ha 5 perccel hamarabb indultunk volna el, akkor elértük volna. De már mindegy, akkor csináljuk most azt, hogy, ...

Vagy éppen őt is meg lehet kérdezni, hogy van-e jó ötlete, hogy most mit csináljatok.

Szóval hagy lássa, hogy más ember is esendő, nem kell tökéletesnek lenni. Csak azért próbáljuk jól csinálni a dolgokat, mert akkor mindenkinek jó.

Ffi

- Ha valamit jól csinál agyon dicsérni, legalább annyi figyelmet ráfordítani mint az öccsére. Ne legyen kedvenc a kicsi...arányos foglalkozás mindkettővel...