Mit lehet ilyenkor tenni a gyerekkel?

Egy 14 éves lányról beszélünk. (a lányomról)

Volt, hogy lekövettem a dolgait, és kiderültek olyan dolgok, amik nem tetszettek. Más szülőnek se tetszett volna. Mivel nem szerettem volna elzárni a külvilágtól, mert nem vagyok olyan szülő így inkább megpróbáltam kinyitni egy olyan kaput, amivel ő jól jár. Jobb telefon, saját számítógép... De az otthoni teendők megmaradtak. Tehát a kötelességek. Egy-két tányér elmosogatása, rendrakás, tanulás. Tehát nem elkapatni, elkényeztetni a gyereket, hanem csak annyival előrébb lépni, hogy neki jó legyen és ne érezze azt, hogy el van zárva. De nem lett jobb. Inkább még rosszabbra kezd fordulni a dolog. Mindig azt mondja, hogy neki sz@r az élete, problémái vannak, mindig csesztetik a szülei... (ezeket nem nekünk mondja el, hanem a haverjainak interneten) Viszont nekünk nem igazán nyílik meg. Csak hallgat. Ha meg el is mondja a gondjait, akkor csak felszínes dolgokat mond el. Az a problémám, hogy rossz társaságot akar választani magának. És ez nem tetszik nekem. Tudom, hogy milyenek azok a gyerekek, akikkel barátkozik. Mások is mondják (más szülők) hogy azok a gyerekek rosszak. Szóval próbáltam jobb irányba haladni, de nem lett jobb. Egyik nap is elmaradt. Nem jött haza. De nem is szólt. És olyanokat ír a neten, hogy legszívesebben fogná magát és lelépne itthonról.

Mitévő legyek? Mi lehetne a következő lépés?

Beszélgetni folyamatosan szoktunk. Próbálom megbeszélni vele a dolgokat. De nem lehet.