fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Aspergeres szülők. Kérhetnék...

Aspergeres szülők. Kérhetnék tanácsot?

Figyelt kérdés

Sziasztok!


Nálunk még nem diagnosztizálták, csak én gyanakodom a dologra, szóval még az út elején járunk. Nem szeretném sorolni, hogy mik a tünetek, inkább azt mondanám, hogy mik szólnak ellene.

Felültem erre a hullámvasútra, aminek eddig csak a sorjában álltam és onnan kuksoltam...

Röviden annyi, hogy már hónapok óta érzek valamit vele kapcsolatban, de igazából csak egy hete ültem neki olvasgatni, mondván, hogy ennek már tényleg utána nézek, mert valami nem oké. Egyébként komolyabban kb 3 hete aggódom, úgy mélyebben, de eddig inkább magamat kérdőjeleztem meg, hogy esetleg miattam lett ilyen kis furcsa? Én rontottam el valamit? Nem úgy kötődik? Szóval aztán ahogy írtam is kb. egy hete olvasgattam és bukkantam rá kifejezetten az aspergerre, amit úgy láttam illik rá.

Tehát a kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy van-e itt olyan szülő vagy az ismeretségi körében van-e esetleg valakinek olyan gyerek, akinél már diagnosztizálták az aspergert/autizmus sp.zavart, de egyébként viszonylag nyílt a gyerek, és érdeklődő, tart szemkontaktust.

Mert most jelenleg ennyi ami a dolog "ellen" szól, hogy kisfiam (egyébként 20 hónapos) mutatja ha valami érdekli vagy tetszik neki. Ha ismerős ember jön látogatóba, akkor ő neki is mutatja, ami érdekli. Tart szemkontaktust és figyelmes, érdeklődő.Plusz mozgásban szerintem egész jól fejlődik és ügyes.

De egyébként nagyon sok tünete meg jellemzően autisztikus. Ha valakit érdekel, szívesen leírom, csak így akkor ez a kérdés nagyon hosszú lett volna...bár így sem lett rövid :)

Szóval ez érdekelne, illetve az, hogy mennyire volt "hisztis" és mi volt a "hisztijének", kiborulásának a jellemzője.

Előre is köszönöm az információkat!



#Asperger
2016. dec. 9. 21:42
 1/10 anonim ***** válasza:
Szerintem írd le.
2016. dec. 9. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/10 anonim ***** válasza:
Egyelőre még relax. Amikor kisgyerek voltam, akkor rám is azt hittem egy ideig, hogy autista vagyok, bár ez a betegség akkoriban még nem volt benne a köztudatban, aspergerről meg hallani sem lehetett. Azt kiderült, hogy azon kivül, hogy hisztis megy egy kicsit fura vagyok az ég világon semmi bajom.
2016. dec. 9. 22:08
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/10 anonim ***** válasza:
Korai még látni a tüneteket.
2016. dec. 10. 23:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/10 anonim ***** válasza:
Diagnosztizált Aspergeres a lányom, de ennyi idős korában még nem igazán voltak érzékelhető tünetek, kivéve a repetitív mozgásokat (repkedés, grimaszolás, körbe-körbe járás). Közösségben jöttek csak elő igazán a tünetek, akkor már nagyon látszott, hogy más, mint a többiek.
2016. dec. 16. 14:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/10 anonim ***** válasza:
100%
Én láttam már 20 hónaposan is a fyerekemen, hogy valami nem stimmel. Ragyogó mimikája és szemkontaktusa volt, érdeklődő és közvetlen volt 20 hónaposan. De! Lábujjhegyezett, nem gagyogott, nem mondott szavakat, csak morgott, tárgyakat sorba rendezte, kisautó kerekét pörgette, repetitív mozgásai voltak. Késöbb kiderült, hogy bár közeledik a gyerekekhez, de túl hevesen, furcsán közelít. Ekholált, stb. Most 4 éves. A sok fejlesztés hatására már egész jól állunk, bár a sírba visz a térképmániájával. Vannak barátai, boldog gyerek, csak kicsit furi.
2016. dec. 26. 02:15
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/10 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszokat! Kedves Utolsó! Neked sikerült a leghasznosabb választ írnod számomra, hiszen te valóban arra válaszoltál amit kérdeztem. A lényeg az, hogy van arra példa, hogy a gyerek közvetlen és tart szemkontaktust, közben pedig van "problémája". Én is úgy gondolom ennyi idősen lehet már látni tüneteket és nem is azt várom senkitől, hogy rögtön diagnosztizálja az én fiamat, tisztában vagyok vele, hogy az egy hosszú folyamat lesz. Mindenesetre sok autisztikus tünete van, csak éppen annyi az ellensúlyozás, hogy tart szemkontaktust és akiket már nagyjából ismer, azok iránt érdeklődő.
2016. dec. 26. 15:33
 7/10 anonim ***** válasza:
Szia! Nem szeretnélek elkeseríteni,de van ilyen sajnos...:( Az én fiam kb.3,5 éves volt,amikor kezdtek előjönni az egyértelmű jelek. Előtte érdeklődő volt,barátai voltak,a változásokat és a társaságot is jól tolerálta,nem volt hisztisebb a kortársainál, be lehetett vonni korának megfelelő játékokba. Valami történt és két év alatt olyan változáson ment át, amire egyértelmű diagnózist kaptunk. Beszéde és a kommunikációja visszafejlődött, írtózik a tömegtől, nem figyel oda arra amit mondunk,még arra sem,amit a kérdésére válaszolunk, és soha nem tudom mit ért meg abból amit mondunk neki. Közeli barátok is csak pislognak milyen új "dolgai" vannak. Szemkontaktust most is tart,bár a szakértőiben azt írták nem megfelelően "használja". Testi érintkezés nem zavarja,csak a hangos zajok (ahoz képest,h kisebb korában imádott porszívózni meg turmixolni...). Persze utólag visszagondolva apró jelek voltak kiskorában is(lábujjhegyen járt pl),de azok alapján senki nem küldött el minket vizsgálatra. Minden auti más, és nem minden jellemvonás érvényes mindegyikre. Vannak persze fő kritériumok,de ezek meglétének eldöntéséhez szerintem szakemberre van szükség.
2016. dec. 27. 01:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/10 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszodat! Januártól biztos, hogy belevágok ebbe a dologba...de elsősorban azért fontos, hogy tudjam van-e probléma vagy nincs, mert nem mindegy milyen helyzetet hogyan kezelek le felé. Auti gyerekeknél sok minden máshogy működik és nem ugyanaz a bánásmód érvényes egyes helyzetekre, mint más gyerekeknél. Igazából, ha kiderül bármi is róla pl. Asperger, nem fogok elkeseredni, mert ezt nem tartom betegségnek. Szerintem ez egy különleges állapot, csak jól kell kezelni.

Ha pedig esetleg az derülne ki, hogy komolyabb, mint amire számítok, akkor biztos nehéz lesz, de nem fogok úgy tekinteni a dologra, hogy itt vége van mindennek :)

Szóval nyugi...nem keserítettél el.

A környezetemben elég sokan mondják, hogy nincs ennek a gyereknek semmi baja, meg hogy hülye vagyok...sokszor sírtam is és hibáztattam magamat, hogy vajon miattam lett ilyen kis furcsa? Én rontottam el?...de már kb másfél éves kora óta gyanakodom. Csak akkor még nem gondoltam semmi konkrétra, csak arra, hogy valami nem stimm...valami van.

2016. dec. 27. 22:18
 9/10 anonim ***** válasza:
Nagyon jó,h ilyen pozitív a hozzáállásod,kívánom,h ne igazolódjanak be megérzéseseid! Tudom milyen nehéz ez a helyzet,főleg amíg ilyen kicsi a gyermeked. Furi dolgaira nekem is csak annyit mondtak az ismerősök meg a bölcsis gondozók,hogy "az én gyerekem is csinált ilyet,majd kinövi","életkori sajátosság", "ő ilyen,nem érdeklik az állatok,nem szeret középpontban lenni" stb...és körülnéztem,tényleg más gyereknek is voltak ilyen problémái. Aztán a kivizsgálás alatt mindig nyugtattam magam,hogy nem lehet autista,mert rám néz,mutogat,beszél stb...utána a hozzáértők elmagyarázták,h ja,rád néz csak nem úgy mint egy neurotípikusan fejlődő gyerek, meg ja,beszél,csak nem úgy ahogy ilyen idős korban kellene,és nem is biztos,hogy megérti amit mondanak neki. Ehez kell a szakértő,mert első gyerekként nekem nem volt összahsonlítási alapom,és az önnyugtatás úgy érzem nekem sokat ártott. Ahogy írtad,vidd el,mutasd meg szakértőnek,remélhetőleg tud már mondani valamit!
2016. dec. 28. 08:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/10 A kérdező kommentje:
Sziasztok! Gondoltam megírom, hogy azóta mi a helyzet. A héten vittem el szakemberhez. Előtte elmondtam a védőnőnek az aggodalmaimat és szerencsére nem nézett hülyének :) Adott tippeket, hogy hova vihetem és mi ennek az egésznek a menete. Egyelőre ott tartunk, hogy a szakember azt mondta, megkésett beszédfejlődése van (idegrendszeri probl. valószínűleg a terhesség és szülési komplikációk miatt)és hogy mindenféleképpen kezdjük el a fejlesztést. TSMT -re fogunk járni, csak még előtte el kell vinnem neurológiára. Oda jövő héten megyünk. Beszéltünk még elég sok mindenről, de a lényeg hogy a fejlesztések alatt meglátjuk, hogy hogyan reagál, milyen tempóban fejlődik. Ha nem úgy mint kéne, akkor elképzelhető, hogy más van a dologban. Én igazság szerint nem tudtam még teljesen elengedni és kizárni az autizmust (vagy annak bármilyen "árnyalatát") annyira konkrétan a szakember sem. Valahol belül azt érzem, hogy ez lesz a dologban. De hát majd meglátjuk. Számomra az a lényeg jelenleg, hogy kapunk majd fejlesztéseket és elindultunk végre egy úton. Köszönöm a válaszokat! :)
2017. jan. 26. 22:55

Kapcsolódó kérdések:

Gyerekvállalás, nevelés főkategória kérdései »
Gyerekvállalás, nevelés - Problémás gyerekek kategória kérdései »




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!