Mitől lehet? Mit tudnék tenni ellene?

Dackorszak.

A kisfiam általában hasonló a helyzet, bár már most lecsengőben van. Nála valamivel 2és fél éves kora után kezdődött. Júliusban töltötte a 3-at és még egy kicsit mindig távolságtartó. Ő többnyire a számára idegen emberekkel. Bárki ráköszönt az utcán, első reakciója volt, hogy dühösen (kézfeltartással tiltakozva) mondta, hogy NE BESZÉLJ! Ha a nevén szólították, dühösen mondta, hogy "nem XY vagyok, hanem kutya" (macska, meseszeteplő, bármi, ami eszébe jutott. Ha nem nevén szólították, hanem édes kis csillag, vagy bármi, szintén javított, csak akkor már a nevét mondta: nem édes kis csillag vagyok, hanem XY". Mindenkivel elég visszautasító volt. Olyan mérgesen nézett az emberekre, akik hozzászólások, hogy szinte már csak azt vártam, mikor támad neki valakinek. Szerencsére ilyen nem történt. De mostanra sokat változott, már nem duzzog mindenkire.

Bocsi, előző vagyok, a kérdésre nem válaszoltam, hogy hogy lehet javítani a helyzeten. Minden nap, amikor sétáltunk, mondtam neki, hogy nézze meg, milyen kedvesek az emberek, és senki se veszekszik vele. Itthon mindig átbeszéltük, mi történt, meg hogy az nem helyes viselkedés, ha mérges én, duzzogva válaszolunk. Neki se esne jól, ha más így szólna hozzá Azért érdeklődnek, mert szeretik őt. Nem tudom ez segített e, vagy csak ki kellett nőnie ezt a korszakot.