Akinek korán elválasztotta magát a baba, hogy érintett titeket a dolog?

Az enyém 6 hónaposan leválasztotta magát egyik napról a másikra. Pár napig furcsán éreztem magam, kifejezetten érzékeny voltam, sokat sírtam, pedig egy részem megkönnyebbült. Aztán pár hónappal később már teljesen természetesnek érzem, szépen eszik felnőtt ennivalót, büszke vagyok rá, hogy ilyen nagylány. :)

A lányom is 10 hónaposan hagyta abba a szopizást, nálunk fokozatosan alakult így. Először este pótoltuk tápszerrel 5 hónaposan, aztán jött a hozzátáplálás és végül csak a reggeli szopi maradt meg, de az is olyan kínszenvedés volt a végére (nem volt sok tejem, csak vergődött rajta), hogy egy nap eldöntöttem, hogy akkor elég volt, holnaptól reggel is tápszert kap. Kicsit elgyászoltam magamban (1 évet céloztam meg kb.-ra én is), de közben meg meg is könnyebbültem, mert sose szerettem igazán szoptatni, ez egy szükséges feladat volt nekem, amit megtettem a gyerekemért. Sose kereste vagy kérte a cicit utána. Utólag azt gondolom, hogy így volt a legjobb, már nem kisbabák ilyenkor.

Mindegyik utolsó szoptatásom megkönnyeztem egy picit, imádtam szoptatni. Tudtam,hogy az az utolsó,mert már nem akarta,így nem erőltettem tovább. Lányom 12 hónapos volt, fiam 14. Azzal vigasztaltam magam,hogy azt sem szerettem volna, hogy 2-3 évesen még szopizzanak, nekem az már nem tetszik. Így egy pillanatra megkönnyeztem és elengedtem.

Szerintem nincs ezzel semmi baj, annyi, hogy egy-másfél éves koráig pótolva legyen a tej valamivel. De ha nem lesz, akkor sincs semmi baj. Én a másik véglet vagyok, a lányom 3 éves lesz és még mindig szopizik. Már minimálisan keveset ugyan, de még kéri. Azért még nekem is fog hiányozni, pedig már azért jócskán "kifutottunk" az időből. Szerintem ez normális, hogy valaki így érez.

Az enyém 4 hónaposan adta fel, nem volt vele gondom, megszűnt az etetés körüli szenvedés legalább

3 hónapos lassan, és alig várom, hogy abbahagyja, utálok szoptatni. Fél év nálam a cél, ha akkor leválasztja magát, borzasztó boldog leszek. Ha nem, akkor 1 éves korában fogom én elhagyni.

7 hónaposan jártunk így, 2 hét alatt egyre kevesebbszer fogadta el, majd teljesen elutasította, én feladtam. Rengeteget küzdöttem azért, hogy bármennyire is tudjam szoptatni a kislányomat, nekem ebből kifolyólag elég nagy stresszforrás volt az, hogy tőlem függ a táplálása. 2-3 napig furán éreztem magam, ezerszer megkérdeztem magamtól, hogy akkor tényleg ennyi volt? De végülis nem bánom. Csak 3 hónap telt el, de most az a fura, hogy egyáltalán valaha is szopizott. Különös élmény volt, de mivel nem ment jól, én nem voltam beleszerelmesedve a szoptatás élményébe. Örülök, hogy 7 hós koráig tudtam szoptatni, azóta meg egy kis zabagép. :)

8 hónapos volt, addig igény szerint szoptattam, egyik napról a másikra elutasította, megértettem hogy az igény szerintiben az is benne van, hogy nincs rá igény és elengedtük. Örültem hogy szenvedésmentesen sikerült és nem kellett egy már tudatos gyereknél trükközni meg vergődni ezen.