Esti fürdés után többet akar szopizni? Bővebben lent

Azért csinálja ezt, mert:

1: Estére mindenkinek kevesebb lesz egyszerre a teje, mert napközben másra is használunk energiát, nemcsak a tejtermelésre. (Bár ez az esti tej jóval zsírdúsabb, laktatóbb is, mint a nap eleji.)

2: A babád is kifárad ilyenkorra és nyilván többet szeretne szopizni (cumizni), mert ez nyugtatja őt meg, ez lazítja el.

3: Az alvásra bizonyos értelemben rá kell készülni, hangolódni, aminek nagyon jó módja a szopizás, mert álomba vezeti a babát.

Szóval, mindezek miatt az lenne a legjobb, ha (ugyanúgy, mint nappal is) hagynád a babádat a saját tempójában szopizni. Ha ez fél óra, akkor annyi, ha másfél, akkor annyi.

Persze ha nagyon elfáradsz közben, megpróbálhatsz lecsipkedni az időből, de én pl. sokszor azt tapasztaltam (pont az ilyen visszaébredések idején), hogy sokkal jobban járok, ha türelmesen kivárom, amíg rendesen elalszik. Ez természetesen idő és energia a te részedről is, de szerintem megéri, mert utána biztosan jobban alszik ő is és te is.

Ami nekünk még nagyon bevált az a fekve szoptatás; illetve mi mondjuk családi ágyaztunk is. Így sosem volt gond, ha elaludt a lányom szopi közben, nem kellett sosem mozgatni és így kisebb volt az esély, hogy (emiatt) megébred.

A mérlegelést és nagyon nem javaslom, pláne most elkezdeni, mert 99% a valószínűsége, hogy rossz következtetést fogsz belőle levonni és előbb-utóbb tápszerhez nyúlsz, mert azt hiszed, baj van... Pedig a fentiek alapján minden rendben, teljesen jól működik a babád. Csak neked is tudnod kell, miért van így.

Dehogy vagy rossz anya!

Nézd, nem én vagyok itt az egyetlen, aki már évek óta szoptat - gondolhatod, mi hány ilyen "hú de elegem van már belőle"-korszakon vagyunk túl. ;) De nem adtuk/adjuk el és mindig új erőt gyűjtünk. Tényleg időigényes munka, de szerintem nagyon megéri hosszabb távon! Egészségileg és érzelmileg is megtérül. Kitartás!

Én a kórházból való hazaérkezésünket követően folyamatosan mérem, mert minket csak úgy engedtek ki, ha a védőnőtől bérlünk mérleget. Sárgaság, szívprobléma, s tüdőér szűkület miatt lassabban eszik, mint a többi kisbaba, s elméletben a sárgaságos kisbabák keveset esznek s sokat alszanak. Na a miénkre ez nem jellemző. Igaz van, hogy 1-másfél órákat szopizik, s épphogy megvan a megfelelő mennyiség, de szépen gyarapodik a súlya. A mérlegelés engem meg megnyugtat, nem értem más miért írja azt hogy csak aggódni fogunk e végett. Épp az, hogy engem megnyugtat. Így mindig tudom mennyit evett nap végén ki tudom számolni, hogy meglett-e a kellő mennyiség, amit meg kellett volna ennie. Valamikor megvan, valamikor nincs, de nem aggódom míg a súlya gyarapszik. Annyiban jó minden nap mérni (én minden etetés előtt s után lemérem), mert ha sokkal kevesebbet evett, akkor próbálok több etetést beiktatni, de sosem erőltetem. Ha mondjuk 40-50 ml hiányzik a napi 500 ml mennyiésghez s alszik folyton befele, s azt veszem észre rajta, hogy jóllakott, akkor nem nyúzom azzal, hogy még meg kellene enni azt a 40-50ml-t. Nekünk már csak április elejéig van mérleg, utána én is ráállok arra, hogy legfeljebb heti 1x felviszem leméretni a védőnőhöz. Az tény, hogy lehet nehéz lesz átállnom, s épp azért fogok parázni, hogy eleget evett-e mert már nagyon rá szoktam a mérlegeléshez.

Amúgy én a méricskézések során rájöttem arra, ha már több mint egy órát sír cicin, miért van. Ha mondjuk nem eszik eleget, elkezdem fejni, s úgy sem jön. De ha a mérleg 1 óra után 50-60 ml-t mutat, s aztán még mindig sír, de 10 perc után is annyi a mérleg, akkor lefejem s úgy adom oda neki.

Előző anyuka: a te babádnál valóban indok van/lehet arra, hogy rendszeresen mérlegelj - de ez a ti helyzetetek, ami "nem szokványos".

És pont ezért nem hiszem, hogy mérvadó lenne abból a szempontból, hogy másoknak (akiknél nincs ilyen nehezítő tényező) is ugyanezt kellene tenniük.

Mindezt nem bántásnak írom ám, hidd el, csak jelezném, hogy a két szituáció mégcsak nem is hasonló, ezért nyilván a módszere sem lehet azonos.