Mi történt, megutáltam a szoptatást? SOS?

Egyesek azt gondolják, hogy egy egyszeri rossz élmény azt jelenti, jelzi, hogy itt a szoptatás vége... vagy pláne, hogy legyen vége, szándékosan. :(

Tudod Kérdező, én azt gondolom, hogy nagyon sokat el tudunk viselni anyaként, ha a babánk jólétéről van szó. Sokkal többet, mint amit első nekifutásra hinnénk magunkról..! (Ez saját tapasztalat is.) Az, hogy a szopi a legjobb a babának, nem kérdéses, gondolom. De néha mindenki érez olyat, hogy k.o., elege van az egészből, bárcsak vége lenne stb. Viszont gondold végig, hogy a hirtelen indulatból vagy fáradtságból jövő (végleges) döntések sose vezetnek jóra. Hosszú távon te is azt szeretnéd, ha megmaradna a szoptatás; vagyis lehet, hogy nem is ezt kellene megbolygatni (ritkítgatni, rövidítgetni stb.), hanem először saját magadon kellene könnyíteni valahogy. Aztán, ha ez nem válik be vagy nem elég, még mindig kereshetsz más megoldást. (Ha igény szerint szoptatsz, akkor tudod, hogy ez a módszer az, ami a legtovább képes támogatni a szoptatást - vagyis, minél jobban belenyúlkálunk ebbe, annál nagyobb az esélye, hogy valahol valami félrecsúszik.. Ezért nem érdemes a szoptatási gyakorlatot megváltoztatni, vagy legalábbis nem ezzel kell kezdeni.)

Amit leírtál, abból én is inkább arra tippelek, hogy testileg-idegileg merülhettél ki az elmúlt időben. A szoptatás "megutálása" szerintem nem történik meg ilyen hirtelen, főleg, ha eddig igény szerint szoptattál és azért javában pozitív élményeid voltak ezzel kapcsolatban. Inkább az lehet, hogy egyszerűen "kiürültél" egy kicsit, ami érthető!, és a tested ezt ilyen módon jelzi.

Szerintem is jók azok a tippek, amiket feljebb írtak a többiek. Ha úgy érzed, nagyon magad alatt vagy, akkor valószínűleg arra van most szükséged, hogy többet törődj magaddal. Akár elsősorban is. - A gyakori szopiról azért nem mondom, hogy le kéne állni, még átmenetileg sem. Akár fogzás, akár növekedési ugrás vagy más egyéb van a háttérben, ezzel tudsz elég tejet termelni ill. a babádat megnyugtatni.

De az világos, hogy lopnod kell magadnak egy kis regeneráló időt ezeken túl! Próbálj meg segítséget kérni a háztartási ügyekben és a picivel való foglalkozásban is. Segítsen be valaki a teendőidbe és tutujgassák többet a babádat, amíg te kicsit összeszeded magad.

A testednek a pihenésen-alváson kívül jól jöhet egy finom fürdő, egy masszír, egy kellemes séta, vagy akár egy kis testmozgás is, ha azt kívánod. Figyelj befelé, hogy mire vágysz, mert a testünk meg tudja mondani, hogy mi az, amivel jót tehetünk neki. ;)

Ugyanígy, a lelkedet is fel kéne kicsit turbózni. Ha a relaxálás, a csend segít, csináld azt, ha épp a kibeszélés, akkor azt. Ha kicsit több szabadságra vágysz, bátran menj el egy-egy rövidebb sétára, shoppingolni vagy a fodrászhoz, kozmetikushoz. Vagy hallgass zenét, olvass, kézimunkázz, süss egyet... Megintcsak azt, ami fel szokott tölteni téged.

De ha esetleg úgy érzed, ezzel "elhanyagolnád" a babádat, akkor éppenhogy legyél vele többet, pl. kösd magadra vagy ölelgesd sokat, aludjatok együtt, vegyetek egy fincsi közös fürdőt. Ha te épp olyan típus vagy, akkor lehet, hogy ez az igen intenzív közelség az, ami segíthet átlendülni a holtponton. "Kutyaharapást szőrivel", tudod. :)

Bárhogy is legyen, nézz magadba és találd meg, amivel újra energiát és türelmet tudsz varázsolni magadba. Ha ehhez elvonulás kell, akkor úgy, ha még nagyobb közelség, akkor úgy. A lényeg, hogy nem fog ez sem örökké tartani, ettől ne félj! Tudom, amíg benne vagy, addig nagyon pocsék érzés; de biztosan ki tudod járni magadnak a megoldást. :)