Nyilvános helyen szoptatás? - érdekelne a véleményetek.

Szerintem ez a kérdés már alaposan ki lett vesézve múlt héten, vagy 200 válasz született 4 kérdésre.

Én szoptattam mindhármat, évekig, de nyilvánosan soha, mert nekem ez elég intim. Viszont borzalmas a tény, hogy jobban nekifeszülnek a szoptatós anyáknak, mint a magukat mutogató ribiknek, lásd napilapok... Nagy gond van a fejekben, értékítéletekben!

Az anyuka nyilatkozott, hogy reggel 9 volt, szinte üres a Meki, hosszú vonatút után oda mentek be, hogy a testvérével találkozzon. Megkérdezte, hogy megszoptathatja-e a babáját. Nyilatkozata szerint, lépcsők mögött egy eldugott helyet talált és ketakarta magát kendővel, és ezt szólta meg a biztonsági őr.

Ha ez mond igaz, amit az anyuka állított, akkor szerintem egyáltalán nem volt jogos a biztonsági őr cselekedete, mert szerintem azzal semmi baj, ha valaki diszkréten teszi, mégis mi a jó fenét tegyen ha el kell mennie otthonról. Ja és még azt is mondta, hogy cumizavaros a babája, azért nem adott neki cumisüveget. De ez lényegtelen is szerintem.

Ha valaki csak úgy kiveszi a mellét és anya hősként mutogatja, azzal egyáltalán nem értek egyet.

Ha valaki diszkréten teszi, az természetes.

Ha valaki jól láthatóan előkapja, szinte mások fejébe nyomja a mellét, az gusztustalan.

Én nem szoptattam nyilvánosan, a mellem sose mutogattam, azelőtt sem, hogy anyuka lettem. Volt, hogy etetni kellett, amikor épp nem voltam otthon. Beültem az autóba és ott megoldottam, nem látott senki sem.

Nem vagyok ősanya :) Nem szoptattam 5 éves koráig a gyereket és nem is alszunk együtt :D

Bár már válaszoltam másik helyen, ide kicsit kivesezem.

Az első gyerekkel még csak csak megoldottam, hogy otthon szoptassak, egy gyerekhez mindent hozzá lehet igazítani, ha nagyon muszáj. Még akkor jó helyen laktunk, bolt, orvos, védőnő tíz percre volt.

Azóta leköltöztünk falura, született még egy lányunk, és itt bizony valaki a rövidebbet húzza a szervezésnél. A nagy már ovis, de sajnos sokat kell mennünk orvoshoz, a bolt itt ku... khm... naagyon drága. Ha Dévényire megyek a picivel, egy gyors bevásárlással együtt, oda-vissza utazással öt órám elmegy. Szóval muszáj útközben megejteni a tízórait. A cumisüvegtől öklendezik.

Mindig úgy öltözködöm, hogy ne látszódjon semmi. De így is kaptam már beszólogatásokat.

Nyáron kilenc órát fogunk utazni, ebből 7,5 öt vonaton ülve.

Én már bevettem a dupla dózisú leszaromtablettát.

Az én lányom már 3 éves.. Közel 2 éves koráig szoptattam. Bárhol kb. De diszkréten. Igyekeztem úgy fordulni, hogy kb semmi rálátsa ne legyen senkinek, hogy szoptatok, de érdekes, én azért így csináltam, hogy lányomat ne zavarja meg semmi. Egyáltalán nem érdekelt, hogy ki mit gondol. Úgy voltam vele, akinek nem tetszik, fordítsa el a fejét. Ha meg bámul és úgy háborog, akkor nincs miről beszélni, nyilván valamennyire érdekli akkor, ha néz. Én is azt nézem csak ami érdekel. Ha annyira nem érdekelné őket, nem figyelnének oda.

A másik, ha hamarosan szoptatni fogsz, akkor döntsd el, h vagy szoptatsz v sem, mert egy idő után olyan görcsösen fogsz hozzáállni a nyilvános szopikhoz, h nemcsak te, hanem a babádra is átmegy ez a feszkó és ez nem jó. Ez egy teljesen normális dolog, nem kéne senkinek szégyelnie. Nyilván nem arról van szó, hogy leülök a legforgalmasabb téren a padra és szó szerint előbuggyantom a mellem. De ha neked is úgy fog kijönni a lépés (mert pl hivatalos ügyet intézel, ait párod nem intézhet helyetted, stb) akkor nem biztos, h érdekelni fog, h mások mit gondolnak, miközben a babád ordít az éhségtől! (engem legalábbis nem érdekelt, mégis meg tudtam oldani úgy, h nem takargattam magam de nem is voltam "kirívó".)

Utolsó! Pont a figyelemfelhívás volt a cél. És ha innen nézzük, sikeres volt a megmozdulás.

Valahol megértek én mindenkit. A klasszikus esete annak, hogy mindkét oldalon van igazság.