Első szülést lehet császárral?

Én nem kértem fájdalom csillapítót, mert nem volt rá szükségem. Fájt nyilván, nagyon. Azért nem annyira, hogy le akarják magam lőni. 😂

Nekem pl. kb. annyira fájt, mint mikor eltört a kezem, csak 4 órán keresztül. A húgom kért fájdalom csillapítót, és azt mondta, hogy neki olyan volt, mint mikor mensinél nagyon fáj a hasa.

Én is így gondoltam mint te. Aztán terhes lettem. Most már azt gondolom, ha 10-12 óra szenvedéssel megúszom az jó. Esetleg kerek epiduralt. A császárnál kanul, kateter, Felvágnak, varratok, mikor kiszedik a csövet a sebbol az is iszonyu.

És a kórházban is több napot kell benn lenned, mint sima szülésnél.

Az a baj a fájdalmat nem lehet megúszni. Csak az időpontja lesz más.

Ezzel együtt a természetes szülésnek is van egy csomo hátránya. És van aki szült természetesen és kutya baja volt másnap és van aki császárnál is ezt mondja. Egyén függő.

Van aki természetes szülés után évekkel is bepisil van akinek annyira rosszul gyógyult a császár hege hogy nem ajánlották hogy meg egy gyereket szüljön stb. De azért szerintem egy fájdalomcsillapítós pár órás természetes szüléssel lehet a legjobban megúszni a dolgot. Aztán kinek-kinek mit dob a gép 😃

Szerintem nem szabad ezen agyalni, nyilván mindenki arra gondol mennyire fog fájni, hogy fogja bírni.

Én jól bírom a fájdalmat kivéve a hasgörcsöt

Egyébként hüvelyi úton szültem, így is szerettem volna. A vajúdás pokol volt pedig max. egy órán át tartott. A férjem velem volt, szorítottam a kezét. Kitolásnál már nem éreztem semmit csak azt hogy legyen meg és a karomba legyen végre.

Nagyon gyorsan jött, mire a kórházba értünk (20 perc volt az út) addigra 2-3 ujjnyira kitágultam. Dokinő a vizsgálásnál már a fejét is érezte az ujjával. Emiatt kapkodtak kicsit és szakadt a gátam... gyorsan vágták, hogy ne repedjek tovább. Kicsit több vért is vesztettem és mikor felálltam elájultam. Szerencsére nem kellett vérátömlesztés sokat pihentem, ettem, ittam és lassan a szédülés is elmúlt.

A gátam annak ellenére, hogy csúfosan felmondta a szolgálatot egy napig fájt. Szerencsém volt, mert a dokinő remek munkát végzett. Mikor összevarrta csak egy kicsit fájt utána egy napig majd soha.

Velem egy szobába volt egy másik nő, őt császározták, de szegény nagyon gyenge és megviselt volt. Egy napig oda sem hozták a babáját.

Most tervezzük a másodikat és remélem természetes úton sikerül őt is, de mindenkinél az van, amit az élet hoz. Mindegy hogy hüvelyi vagy császár minden nő hős, hogy kibírja az áldott 9 hónapot, amit mind tudjuk, hogy nem mindig áldás, majd megszülik és nevelik a gyerekeket.

Kívánok neked a későbbiekben zökkenőmentes várandóságot és szülést!