Ti rögtön tudtátok, hogy ez már az?

2012 : éjjel keltem arra hogy fáj a hasam,majd hirtelen szúró érzés,visszafeküdtem és volt hogy 2 percre vagy 15 percre rá jött egy ilyen. Akkor sejtettem hogy beindult. Fürdés és rögtön eszméletlen erős 5 percesek lettek. Mire beértünk a kórházba (30 perc) már 3 ujjnyi voltam. 1 óra múlva kezemben volt a fiam.

2018 : aznap volt az első nst,utánna bementünk az auchanba vásárolni ahoo járni alig tudtam,olyan volt mintha feje már a lábam közt lett volna. De nem fájt a hasam semmi. Mondtam is férjemnek hogy ma még lehet visszajövünk. Délután aludtam majd hasfájás,erős györcsök de nagyon összevissza. Befeküdtem egy kád vízbe,nem változott így próbáltam aludni de nem ment. Majd újra visszamentem a kádba,utánna sem múltak de erősebbek voltak. Este 11kor visszamentünk a kórházba,nagyon lassan akart erősödni a fájás ,reggel negyed 9kor született meg a lányom.

3as vagyok:

Fam 36+5 napra 3640 gr 56 cm volt,

Lányom 36+2 napra 2980 gr 52 cm !

Én már csak ilyen korai szülő vagyok

Az első gyermekemmel a fájásokat megelőző nap, rettenetesen fájt a hátam. Semmi sem segített rajta- Következő nap késő este épp filmet néztem, mikor felfigyeltem rá, hogy azonos időközönként (30 perc) fájdul meg a derekam, és sugárzik ki a hasamba. Gyanítottam, hogy lesz valami. EZ a 39+2 napon történt. Másnap rendszertelenül, de voltak gyengébb-erősebb görcseim szinte folyamatosan. Hol 10 percenként, hol 30 percenként, de volt, hogy 2 órán keresztül semmi. Így telt el kb. 24 óra, mikor már annyira erősek voltak, hogy úgy gondoltuk, lehet be kellene menni. Ott azt mondták ez még nem az, várunk. A bemenetel éjjel 2-3-kor történt, és következő nap éjfélkor folyt el a magzatvíz. Onnan már csak röpke 3 óra volt, és megszületett 39+5-re.

A másodikkal pont betöltöttem a 39. hetet mikor egyik este furcsán fájni kezdett a derekam. Tudtam, hogy ez más, és hamarosan akció lesz. Előtte nem voltak jóslóim sem. Ez pont lefekvés előtt történt. Hajnali 5-kor ébredtem arra, hogy fájásaim vannak, és távozott a nyákdugó. Egész nap rendszertelenül fájt, és nem is voltak olyan igazán erős fájások. Következő éjjel fél 2-kor folyt el a víz. 10 perccel 6 előtt meg is született 39+2-re.

Az első órákban még nem tudtam. Kb így jöttek enyhe, mensiszerű fájások: 25-19-23-20-18-22-24 perc. Már kórházban voltam megfigyelésen a vérnyomásom miatt, a szomszéd anyuka napok óta hasonlóan volt, éjjelente jóslózott. Nekem is éjfélkor kezdődött. Délelőtt viszont sűrűsödtek, 10-8 percesek lettek, és egyre jobban fájt. Akkor esett le igazán, hogy elköszönhetek a nagy pocakomtól. Vizsgáltak pár alkalommal, azt mondták nincs tágulás, estig nem lesz baba. Ebédelni nem tudtam egy falatot sem, hiába tukmáltak, miszerint nem lesz energiám. Akkor már szabályos 5 percesek voltak, és kezdtem belehalni. Szegény férjem se tudta mit csináljon, semmi nem volt jó. 1 órakor nst-re küldtek, ott hirtelen 2 percesekre váltottunk. Csipkéződött a vonal, a szülésznő kapkodni kezdett, én pedig kb világomat nem tudtam. Valahogy átkerültem szülőszobára, és már bújt is ki a kis buksija. Nagy megváltás volt, a tolófájásokból csak az ingert éreztem.

Második szülés szivárgással indult, rövid időn belül megjelentek az 5 perces fájások, amit 14 órán keresztül feleslegesen tűrtem, mivel sürgősségi császárral zárult köldökszinór/szívhang probléma miatt.

Mindkét baba 38. héten született.

Az első terhességemnél már a kórházban voltam 1 napja terminus túllépés miatt, pont anyukám és a párom voltak nálam látogatni. Beszélgettünk a folyosón, majd pontban délután 3kor jött egy fájás. (Ennek napra pontosan 8 éve :) )

Rá is néztem az órára, még nem éreztem olyan fájdalmat. Anyuéknak nem szóltam. 5 perc elteltével jött még egy fájás. Akkor már anya rákérdezett, hogy csak nem...? Mert eltorzult az arcom is közben és látta hogy nézem a falon az órát. :D Hááát mondom, szerintem ez az lesz. Párom előkapta a telefonját, elkezdtük mérni az időt, 5-7 percenként váltakozva jöttek a fájások. Másnap délelőtt fél 11 után megszületett a fiam. :)

A második szülésem indított volt.

Figyeltem minden kis valtozast, fajast, szurkalast, gorcsot, de igy utolag azt hiszem, mindent bebeszeltem. A kisfiam buksija be volt ekelodve ugyan, de nem csuszott le a szulocsatornaba, nem nyomta a mehszajat, igy nem tagultam csak 4 cm-re fel napos oxitocinos infuzio utan (mellesleg rohadt fajdalmas volt, nem kivanom senkinek)

41+4 hetre csaszaroztak, ma 12 napos a kicsi fiam :)