Mire gondoltatok császármetszés közben?

Nekem is sürgősségi császár volt, isteni volt, hogy már nem fáj. Az előző 6 órához képest én a mennyben éreztem magam. Ezen kívül kb semmire.

Ilyen szempontból a tervezett császár nehezebb lehet, mert ott van idő parázni.

Kisebb komplikaciok miatt masnap lett volna program csaszarom, de a gyerek egyszercsak elindult. Gyorsan elore hoztak. Mivel tudtam mikor kb mi tortenik figyeltem a hangokra, meg beszelgettem az anesztessel aki kozvetitett is mi folyik a takaro mogott. Mikor kivettek arra, hogy miert nem sir. Mondjuk gyorsan mondta a csecsemos nover, hogy nezzetek mar milyen szoke... utana meg hogy de edes, alszik ;)

Vegul a matatastol felebredt, es sirni kezdett. Akkor orultem, es azt hallgattam, meg hogy mennyi az Apgar. Utana hoztak is, es csak neztem. Ugy szoltak, hogy megpuszilhatom. Puszi es udvozles utan vagott egy fintort, amit akar mosolynak is lehetett ertelmezni, mire a noverek meg az anesztes felkialtottak, hogy ‘ ezzetek mar mosolyog, megismerte az anyukaja hangjat.’ Innentol kevesse emlekszem, mert mar csak erre tudtam gondolni. Meg hogy akkor most komolyan anya lettem?

Szoval nekem nem volt rossz elmeny, es utana sem. Felkelni meg kohogni tusszenteni nem volt jo, de kb ennyi volt.