Császár alatt bent lehet az apuka? Mit éreztél a műtét alatt? Rád tették a kicsit? Mennyi ideig és mennyire fájt a vágás a hasadon? Indítani kellett-e a szülést, vagy spontán indult be?

Szia,nekem indították a szülést de nem tágultam ki (6 óra alatt fél ujjnyira)így vittek császárra.Semmit nem éreztem csak azt ahogy kivették(egy kis rángatás)Apuci nem lehetett bent de kint várt és ő fogta először a kezébe,nekem csak megmutatták.Majd 2 óra múlva hozták le nekem a megörzőbe néhány percre,és a rám tették.(annak nagyon örültem,de egyből kaptam egy pofont a kis drágámtól csak nem tudom miért:) A vágás?hát ahogy az előttem lévő írta,nekem nem fájta annyira,csak aznap és másnap fájt,de az csak mikor felkeltem az ágyból,meg lassabban sétáltam,ennyi.Ahogy előttem írták,ha nem hagyod el magad,nem is olyan vészes.Bocs a hosszú válaszért

1 éves kiscsaj anyucija

szia.

én annyiban különbözök hogy sos koraszülésem volt császárral. apuka nem lehetett bent, két ajtó választot el, semmit sem látott. még a babát sem mutatták meg neki mert egyből inkubátorba tették és siettek el vele. nekem fogadott volt a dokim illetve még egy szülésznőm is igy pár másodpercre láthattam a lányomat.

mit éreztem? nekem fájt. olyan igazi erős, ám tompa gyomorfájdalom volt. a rángatás? hát kétszer fel is jajdultam. az örzőben iszonyat volt mig nem éreztem a lábamat. lényegében utánna rosszabbra számitottam, azt hittem könnyek közt fogok járni, de az nem volt vészes. igaz második éjszaka nem tudtam felkelni pisilni, úgy csengettem a nővérnek. de kb. 4-5 nap és már nem okozott gondot. leginkább az első lépések voltak nehezek egy pihenés után.

nekem az ágyra a férjem egy kapaszkodót kötött a kórházban, igy azon igyekeztem felhúzni magamat. azonkivül az ágyat azaz a fejrészt megemeltem szinte 45fokosan, majdnem ülve aludtam, igy könyebb volt a felkelés.

Ne félj, kibirható, ügyes leszel te is :-)

ja, még valami. talán 3 nap után iszonyat görcsös fejfájásom lett két napig, ami az eda utóhatása volt. na az rossz volt. nem tudtam csak feküdni vagy menni. ha ültem azt hittem szétszakad a fejem.

Bent volt az apuka, és én a második császárnál borzalmasan rosszul voltam, annyira remegtem mert fáztam, hogy nem tudták mérni a vérnyomásom, amikor kiemelték a babát hánytam is (állítólag mert leesett a gyomrom, mondjuk elképzelhető, mert 4 kiló és 58 cm volt a baba, én meg alulról verem a 160 centit, úgyhogy összenyomhatta a gyomrom). Érdekes az első császárnál semmi ilyesmi bajom nem volt és senkinek az osztályon- a másodiknál viszont mindenki ezekre a tünetekre panaszkodott. Lehet változott a császármetszás technikája- nem tudom.

Ami viszont fontos, minél előbb kezdj el mozogni. Mozogni, mozogni és akkor pikk-pakk elmúlik a fájdalom. Az elsőnél én is görnyedve jártam pár hétig. A másodiknál mikor éreztem múlik az érzéstelenítő hatása elkezdtem mozgatni a lábamat, firegtem-forogtam az ágyamban. És éjfélkor volt a császár, reggel kilenckor már magam cuccoltam át a szobába és a kicsi is velem volt az első pillanattól kezdve (reggel hattól)És délutánra már úgy mentem, mintha nem is műtöttek volna.

Szóval mihamarabb mozogni, az elsőnél én nem hittem el, hogy a mozgástól elmúlik a fájdalom, de így van.

Ja és én nem hagytam, hogy felkeltsenek, magam keltem fel és feküdtem vissza az ágyra. Mondjuk az elsőnél nekem olyan fájdalmam volt, hogy a nővérke kivezetett a fürdőbe és mondta mossam meg az arcom, és ő ott állt mellettem és nem találtam el az arcom, őt fröcsöltem le vízzel. Aztán mondta, inkább hagyjuk majd ő megmosdat. De a másodiknál egyedül mentem zuhanyozni.