Csak annak lehet szülés utáni depressziója, aki alapból hajlamosabb a depresszióra?

Diagnózisom hivatalosan nincs, de minimum 4 keményebb epizódom volt már felnőtt életemben, az utolsónál már bevillantak szuicid gondolatok is (ekkor jöttem rá, hogy nem szimplán szomorú, hanem beteg vagyok, de végül pont ez ki is rántott belőle, így orvoshoz nem kellett mennem vele).

Terhesség alatt felkészültem rá, hogy a hajlamom miatt bármikor beüthet, a férjemmel is beszéltünk erről, mondtam, hogy figyeljen és lépjen közbe, ha úgy ítéli.

Aztán végig élvezni tudtam a terhességet, pedig voltak vele bajok bőven, a szülés óta pedig kifejezetten tele vagyok energiával. Már a kórházban is pörögtem, nézett is mindenki, a császárosok nem szoktak ennyit ugrálni 😁, aztán azóta visszatértem a versenysportomhoz, minden nap kirándulunk, kreatívkodok, főzök, nagyon élvezem.

Hozzáteszem, abszolut támogató volt a férjem, jó alvó a gyermek, és elvan bárkivel, van segítségem, szóval egy ideális környezetem volt végig.

Elso gyerekemnel volt depressziom,elotte soha.

No ne tudjatok meg,hogy megviselt...ket hetig nem voltam hajlando furodni,anyukam nalunk volt,a ferjem otthon szabadsagon,egesz nap ruhastol az agyban döglöttem.

Szerencsere nem kellett szakember segitsege,mert sikerult osszeszednem magam.

A fiam szuletesekor feltem,hogy ujbol depis leszek,de szerencsere nem lettem az.halat adok az egnek erte.