Szülés után mennyi idővel éltetek újra nemi életet újra? Mikor lesz annyi energiám, mint régen?

Egy hete csaszarral szultem.

Nem szexelhettunk 25 hetig mert vereztem....

Ahogy hazajottunk a Picurral apjuknak ugy kellett levakarnia magarol. A hormonok.......

Bar az engem is zavar, hogy nezek ki...megis. Apjuk minden alkalmat megragad, hogy megolelhessen, szeretgessen.

A parod nagyon szeret, hiszen turelmes. Ne aggodj a Babu miatt o ugyis ebred ha akar! Elvezd az egyuttletet. Hagyd, hogy kenyeztessen a parod.

En masnit kotok magamra- Karacsonykor en leszek az ajandek...ezen nevetunk mindig.

Nekem hüvelyi szülésem volt és 5 héttel a szülés után amikor már a vérzésem is elmúlt nem bírtunk magunkkal.Megpróbáltuk,de csak nagyon óvatosan.Picit fájt,de azért jó volt.:)

Nekem volt segítségem,így nem voltam olyan fáradt...

Ne görcsölj,ha a férjed ilyen türelmes akkor inkább várjatok még egy kicsit.Ne csak azért történjen meg a szex,mert essünk túl rajta.Várjátok ki a megfelelő alkalmat,amikor már nem leszel fáradt és ki tudod kapcsolni magadat.

Nekem már van 2 gyermekem, 4 és 2 évesek, és január elejére várjuk a 3. babócát. Sajnos még augusztusban véreztem egyszer az akció után, így azóta már nem próbálkoztunk a dologgal.

Előre félek, hogy milyen lesz. Nekem mindig katasztrófa szokott lenni, mert a hormonok miatt valahogy nem nedvesedek, aztán próbálkozunk a síkosítóval, de előre félek, hogy kb. február közepe lesz mire megint megpróbáljuk addigra már el is felejtem hogyan kell csinálni :-)

az természetes, hogy kicsi baba esetén az ember minden gondolata ott jár, de ha nyugodt baba, akkor az ember a saját házasságáért, magáért és a férjéért bizony muszály kicsit visszarázódni a régi házaséletre. Persze nyilván nem lesz olyan gyakori, mint baba előtt, és kicsit nehéz elengednie magát az embernek, hiszen a teste egész más, mint előtte volt. De fura módon minden testi hibám ellenére ha ránézek a férjemre látom a szemében, hogy még mindig én vagyok a legvonzóbb nőszemély neki a földön, és az mindent megér. :-)

Mi négy hónaposak vagyunk, de sajnos én sem kívánom... ha kívánnám se lenne kedvem a fáradtság miatt. Ettől függetlenül azért kb. másfél hetente összebújunk, de hát mondhatni szörnyű az egész... egész végi dugdosom a rémes testemet... csak síkosítóval megy, az agyamat nem tudom lekapcsolni mert közben végig azon filózok hogy mikor lesz vége mert mindjárt kelnem kell a szoptatás miatt, meg félek a behatolástól ami általában szörnyű szokott lenni még mindig sajnos...

Én azt hallottam, olvastam hogy egyrészt a hüvely nem úgy nedvesedik mint akkor ha valaki menstruál ezért fájdalmasabb a behatolás és maga az együttlét, másfelől a szervezet így védekezik egy újabb teherbeeséstől, hogy nem kívánod a szexet, gondolom a szoptatás miatt.

Mondanám hogy ne aggódj, mint a többiek, meg hogy most csak a baba a fontos... de én is ugyanezzel a problémával küszködök és már ott tartok hogy már nem nőnek érzem magam hanem csak egy anyukának...

Háááát. A fiam 5,5 hónapos. Eddig még nem sikerült rávenni magam. Pedig már sokszor elhatároztam, hogy engedek Apának, de egyszerűen kiráz a hideg még a szex gondolatától is. Úgy sajnálom a férjemet, de ha nem megy, hát nem megy.

Remélem, azért lassan majd visszatér a kedvem, bár én sem látom magam valami vonzónak...

És nálam is ott van az, hogy itt alszik mellettünk a baba, lényegében állandóan nála jár az eszem. Most valahogy kizárólag anyuka vagyok, feleség és nő nem.