Kismamák ti nem féltek a szüléstől és a szülés utáni kellemetlen tünetektől?

- ha félsz tőle se lesz könnyebb

- már szültem és nem tapasztaltam semmi kirívóan negatívat persze kellemetlen de idővel jobb lesz.

Nem kell aggódnod ez, miatt, mert hiszed vagy sem, visszaáll ugyanabba az állapotba a hüvely, mint azelőtt volt.

A gátvágás, nos igen, kellemetlen a gyógyulás. mikor csinálják egyátalán nem fogod érezni, a seb pedig 6-8 héten belül abszolút begyógyul. Már csak a tudat marad, fájni nem fog utána.

Én egyáltalán nem féltem. Felkészült voltam, tudtam mi fog történni. Bíztam az orvosomban. Sok embertől hallottam,hogy szépen rendbe teszi a gátsebet.Így is lett. Nem változott semmi a szülés előttihez képest. Most újra babát várok,és az egyetlen félelmem,hogy a doki nem lesz ott. (ugyanis akkortájt fog szabira menni)

Nem mondom,hogy nem fájt semmi, de ez eltörpül ahhoz a boldogsághoz képest amit akkor érzel, amikor a babádat a hasadra teszik,vagy a karodban tartod.

Az elsőnél féltem, mert nem tudtam mi, hogy lesz.

A másodiknál azért, mert tudtam, mi vár rám, illetve nagyon szerettem volna, hogy ne történjen meg , ami az első után, végül minden ugyanolyan volt sajnos.

Én nagyon pozitívan álltam a szüléshez. Nem féltem tőle. Teljesen másként alakult mint vártam. Nem szerettem volna hogy császáros legyen, mégis az lett. 26 órát vajúdtam. Nem tudtam megszülni, nem tágultam, az orvos csak várt várt, mire a szülésznőm a sarkára állt, és mondták hogy azonnal vigyenek a műtőbe. A fogadott dokim nem volt hajlandó bejönni.

Most már azt mondom, hogy örülök neki hogy császáros lett.

Lehet hogy te se természetes úton fogsz szülni, minden akkor fog kiderülni.

Én nagyon féltem, de nem volt értelme. Így utólag bánom, hogy végig féltem a terhességem alatt mert elég lett volna csak a szülés előtt 1-2 nappal :D Ezzel szinte az egész terhességemet beárnyékoltam, pedig ez egy nagyon-nagyon szép időszak talán a legszebb egy nő életében.

A vajúdás fáj... ez van, de ki kell bírni és ki is lehet. Lehet közben úgy fogod majd érezni, hogy nem bírod ki, de akkor is kibírod. Erre vagyunk teremtve :) Nekem az utolsó percben császár lett, már jöttek a tolók mikor bejelentették. Nem bántam, hogy császárral szültem mert addigra már annyira el voltam fáradva, hogy talán erőm se lett volna nyomni. (nem akarlak megijeszteni ezért nem írom le mennyi ideig vajúdtam) A toló fájást nem lehet visszatartani, én legalábbis nem tudtam, hiába mondta a szülésznő, hogy ne nyomjak mert még nem tűnt el a méhszáj, jött és kész... Mikor betoltak a műtőbe minden félelmem eltűnt, olyan halálos nyugalomban voltam, hogy az nem igaz. Megkönnyebbültem, hogy kész, vége, elmúlt ez a nagy fájdalom és max fél óra és meg lesz a baba. Hatalmas élmény volt!!!

Nálam a szex terén semmi változást nem hozott a szülés, biztos közre játszik az is benne, hogy nem volt gátsebem. Ki se bírtuk várni a 6 hetet, főleg én nem mert a terhességem alatt nagyon "kanos" voltam, de a párom többször vissza utasított mert féltette(?) a babát.

Most még semmiképpen ne izgulj ezen szerintem, ráérsz majd akkor ha már a pocakban lesz a baba és már napok választanak el a szüléstől :)