Otthonszülés szabályozása óta volt már, aki élt a lehetősséggel?

Majd amikor minden adott lesz az otthonszüléshez, akkor nem fognak csúnyán nézni azokra a nőkre, akik ezt az utat választják.

A minden azonban még erősen hiányos: nincs annyi megfelelően felszerelt mentő, kórházi személyzet, szakorvos, hogy megengedhetnénk magunknak, hogy az utca végén várakozzon egy mentő fél napon keresztül, és vigye az anyukát és a babát, ha kell. Nincs.

Aki pedig enélkül ma Magyarországon otthon szül, az felelőtlen, gondatlan veszélyeztetésnek teszi ki a gyerekét. Magával meg azt csinál, amit akar, de simán ott is maradhat.

Ne csodálkozzon már senki, hogy jelenleg az otthonszülés bicskanyitogató téma. 3 napot ki nem bír ki a kórházban?! Ha másért nem, a gyerek érdekében. Bababarát kórházban ott lehet a baba az anyuka mellett non-stop, akkor szopizhat, amikor akar, anyuka fürdetheti, öltöztetheti, a babát az ő jelenlétében vizsgálják. Ha nem akarja, akkor egy percre nem kell magára hagynia. A családi szülőszobán, ha az ember úgy akarja, fejen állva is szülhet. Ott lehet vele a párja. Hívhat saját szülésznőt, kísérheti a dúlája, ha őt választja kísérőnek. Takarítanak utána. És ott áll a szaksegítség, ha erre szükség van. Nem értem ezt az egészet...

Amikor majd adottak lesznek a körülmények, akkor mindenki azt csinál, amit akar. És tényleg ízlés dolga lesz az, hogy ki hol szeretne szülni. Most viszont meg kell érteni szerintem, hogy hazánkban adottak a körülmények a kórházi szüléshez, az otthonszüléshez pedig nem.

22.03-as: az alap hozzáállással van baj, én ugyanis senkit a világon nem akarok meggyőzni arról, hogy szüljön otthon. Alaptétel, hogy mindenki ott szül jól, ahol biztonságban érzi magát, ugyanis a szüléssel együtt járó hormonális folyamatok optimális meglétéhez alapvetően egy erős biztonságérzet szükségeltetik. Vagyis, ha te a kórházban érzed magad biztonságban, akkor a világ legnagyobb marhasága lenne, hogy otthon szülj. Viszont hidd el, van ellenkező példa is - pl. én - olyan pánikban vagyok egy fehér köpenytől (sajnos rossz tapasztalatok)hogy teljesen lemerevedek a kórházban.

Ami mellett én igyekszem kiállni, az a háborítatlan szülés ügye, amelynek éppúgy teljesülnie kellene azok számára is, akik kórházban kívánják világra hozni gyermeküket.

Ma magyarországon azokban a kórházakban sincs bababarát ellátás, ahol elvileg ez a címke rá van aggatva az intézményre. Kivételt képez a Szt.István kórház, jó lenne, ha a magyar szülészeteken egyre inkább érvényesülne az ott uralkodó szemlélet.

A világ más pontjain - civilizált országok kórházairól beszélek - a nálunk még rutinnak számító beavatkozások (burokrepesztés, oxitocin infúzió, hasra gyakorolt nyomás, kézzel tágítás, a baba elvitele a szülőtől születése után és még millió dolog) már nem hogy nem szokás, egyenesen tiltott dolog, a WHO ajánlásaival is teljesen ellentétes. Csak egy-két aróság:

- tudtad, hogy a kívülről adagolt oxitocin hatására megszűnik a szervezet saját hormontermelése, vagyis egyre több oxi kell, ami viszont hazavágja a baba szívhangját, a császármetszések gyakoriságának ez az egyik oka

- az indított szülések (természetesen ha amúgy a baba és az anya jól vannak) szinte biztosan indikálják a komplikáció lehetőségét, ugyanis egy egészséges baba pontosan akkor fog megszületni, amikor itt az ideje. Van természetesen nagyon ritka kivétel, de ezeket a kivételeket egy orvosnak tudnia kell észrevenni, kiszűrni. Sajnos nálunk alig van hétvégén vagy ünnepnapon szülés, hiszen a doki is szeret saját programot csinálni, vagyis ha teheti, nem rohangál be szülésekhez ilyenkor. A legtöbb szülésindításnak az oka nem a baba vagy az anya egészsége, hanem a doki magán programja.

- a gátmetszés nem hogy szükséges, egyenesen káros, az esetleges gátrepedések az esetek durva döntő többségében csak felületiek, spontán gyógyulnak, kivéve azok, amelyek kifejezetten a gátmetszés miatt következnek be.

- a kisbabának a legjobb azonnal az édesanyjával! Kísérletek igazolják, hogy egy újszülött kisbaba testhője sokkal hamarabb áll be optimálisra, ha az anyja mellkasán fekszik, mint az inkubátorban. Egy angliai tanulmány szerint valami 70%-kal jobb az arány az anyukájukkal lévő babáknál e téren, mint akiket inkubátorban melegítenek. Szoptatásnál ugyanez a helyzet.

Napestig írhatnám a dolgokat, de itt sem a hely, sem az idő nem alkalmas erre, de szívesen beszélgetek bárkivel privátban, már csak azért is, mert nekem is gyerekeim vannak, és nem mindig érek rá hosszasan eszmecserélni napközben. :-)

Akinek a sérült gyermeke van, hadd kérdezzem meg, ha nem veszed tolakodásnak, milyen probléma van vele? Azért kérdezem, mert mielőtt gyedre jöttem, lovasterápiával foglalkoztam, nagyon sok sérült gyermeket láttam, nagyon sokkal dolgoztam és a lóval hihetetlen eredményeket értünk el. Tehát csak jó szándékból kérdezem, ha gondolod, válaszolj, azt is megértem, ha nem szeretnél erről beszélni, de hátha tudok mondani valamit, amivel már találkoztam és nektek is hasznos lehet. De tényleg nem tolakodni akarok.

Visszatérve még egy pillanatra az otthonszülésre: kétszer szültem itthon, csodálatos élmény volt, két makkegészséges, csodás gyerekem van (tudom, mindenkinek csodás a magáé:D) és azt is el kell mondjam, hogy volt egy testvérem, aki ma is élne, ha nem kórházban születik. :-(((

Ami nekem az otthonszülés biztonságát megadta, az a hozzáértés és ránk figyelés, amit sehon nem láttam még, csak Ágiéktól. A kórházban sincs veletek non-stop az orvos, ugye? Ágiék non-stop figyelnek. Ott vannak minden pillanatban, kísérnek, segítenek, de hagyják a folyamatot a maga tempójában lezajlani, kibontakozni, ily módon a lehető legkevesebb probléma eshetőségét hagyva. Ugyanis - ezt nem ők mondják, hanem a külföldi szakirodalom - minden fölösleges beavatkozában ott van egy komplikáció lehetősége. A szükségtelen beavatkozás generálja a komplikációt.

Természetesen a jól felkészült bába pontosan tudja, mikor van az, hogy mégsem megy minden rendben és a komplikációt megelőzendő kórházba viszi a szülőnőt. Az otthonszülések bizonyos százaléka (10 körül) kórházban fejeződik be, komplikáció nélkül, ugyanúgy természetes szüléssel, mint otthon lett volna, csak a bába idejekorán felismeri, mikor van ott a lehetőség, hogy esetleg szükség lehet a kórházra, ezért beviszi az anyát és a szülés a kórházban fejeződik be.

Az a baba, aki meghalt otthonszülés közben, meghalt volna a kórházban is. Nemzetközi szakemberek jöttek Magyarországra Ági mellett tanúskodni, csak a bíróság nem engedélyezte a jelenlétüket. Levélben ugyan megírták a bírónak, de azt meg a bíróság nem vette figyelembe.

Sajon ahol születés van, ott halál is előfordul, tragédia és a legnagyobb ellenségemnek sem kívánom, hogy elveszítse a gyermekét, de sajnos a pakliban benne van. Egyébként pedig az otthonszülésnél előforduló magzati halálozás 0.003 ezrelék, anyai halálozás nulla. A kórházi statisztika ennél meredeken rosszabb! S az annyira istenített doktor urak is bizony rengeteg műhibát követnek el, csak az nem szokott a bulvárhírek között a címlapon szerepelni, és még soha nem fordult elő, hogy egy orvost akár csak felfüggesztett börtönre is ítéltek volna.

Amit Geréb Ágival csinálnak, az példátlan, azért akarják ellehetetleníteni, mert az orvosoknak nem érdekük, hogy a szülések háborítatlanok, beavatkozásmentesek legyenek, egyrészt, mert nem kapnának annyi pénzt (mennyivel jobb bezsebelni a hálapénzt, mert "megmentette" az anya van a baba életét), sokkal több idejük menne rá egy szülésre, mert azok a fránya babák, főleg, ha első babák, akár egész napokon át készülődnek kifelé és mi lesz a teniszpartival, a focimeccsel, az akármivel, ráadásul ha a nők újra rátalálnának önmagukra és elhinnék, hogy tudnak szülni, hiszen így alkották meg őket, akkor hová lenne az orvosok isten-státusza?

A magyar orvostársadalomnak nem érdeke, hogy a szülés-születés olyanná váljon, amilyen lehetne, mert az nekik lenne több, mint kényelmetlen.

Egyébként ezt jól elszúrták, mert ha hagyták volna azt az évi pár száz otthonszülést békében, akkor nem kavart volna ekkora port és nem ott tartanának, ahol most: egyre több, amúgy kórházi szülést pártoló szülő áll a mozgalom mellé, egyre többen akarnak a kórházban is egészen más körülményeket. A más körülmény alatt nem a szobaberendezést vagy a füstölőt értem, amit sokszor példának felhoznak, hiszen egyáltalán nem erről van szó, hanem az anya és a baba jogairól, érzéseiről.

Ha nem untat benneteket, kérlek titeket, olvassátok el ezt:

[link]

Saját írásom, talán többet meg tudok mutatni általa, mint itt, a gyk hasábjain. Köszönöm.

Ha olvastad, amit írtam, pont a Szt. István kórházat emeltem ki, mint egyetlen elfogadható intézmény az országban. Egyébként pont ennek a kórháznak a nőgyógyász főorvosa nyilatkozta azt régebben, hogy az a kisbaba, aki meghalt otthonszüléskor (a vállelakadásos babóka) az meghalt volna a kórházban is, ugyanis Ági mindent megtett, többet a kórházban sem tudtak volna tenni, sajnos minden évben 5-6 ilyen eset van a kórházban is, nincs segítség, a baba ugye a szülőcsatornában akad el, tehát már császározni sem lehet, mert már nem a méhben van a pici.

Tisztelem nagyon a Szt. I. kórházat, van barátnőm, aki otthon akart szülni, de be kellett mennie, őt is oda vitték, maximálisan elégedett volt, viszont én vidéki vagyok, nekem oda beérni teljesen lehetetlen, számomra nem járható út. Meg amúgy is, volt két csodás otthonszülésem. :-)) De ha kórház, akkor csak az István.

Én még mindig fen tartom azt a véleményem hogy Geréb Ági elsősorban azért van börtönben, mert az engedélye nélkül vezetett le szülést és végzett orvosi tevékenységet. Ez Magyarországon bűncselekmény.

Mindaddig amíg ma Magyarországon egy kórházat 40 50per (ez a legközelebb lévőt jelent) addig akkor is felelőtlenségnek tartom az otthon szülést. A cikkedet nemsokára elolvasom. :)

Geréb Ági szülész-nőgyógyász szakorvos 20 év klinikai gyakorlattal, emellett megvan a szülésznői végzettsége is, illetve a bábaságot külföldön tanulta, otthonszülés kísérési gyakorlatot is ott szerzett. Pszichológusi diplomája is van. Jelenleg nincs olyan nőgyógyász Magyarországon, akinek ennyi képesítése lenne.

Egyébként az elmúlt 20 évben folyamatosan azért harcolt, hogy a bábák szakmakódot kapjanak, az állam nem foglalkozott vele, pedig tavaly tavasszal a hágai nemzetközi bíróság külön felszlította Magyarország kormányát erre. Májusig kellett volna ezt megtenni. Nem történt meg.

Végig olvastam a cikkedet örülök, hogy neked így sikerült a szülésed.

Én még ennek ellenére sem mernék otthon szülni, én sokáig vajúdtam és nem tágultam ezért császároztak.

Nekem ugyan úgy marad a véleményem, hogy otthon szülni veszélyes, mert nem mindenkinek jön össze szépen megszülni.

Bár a császár után szeretnék én is természetes úton megszülni a következő babámat.

Te bátor voltál, bejött, de ennek ellenére nagy szerencséd volt, hogy nem lett baja a babádnak. Nem tudom, ha esetleg lett volna valami komplikáció ne agy Isten sérülése a babádnak akkor is ugyan olyan büszke lettél volna, hogy neked sikerült megszülnöd természetes úton.

De a lényeg, hogy nem lett.

Sziasztok! Bocsánat, ha a kérdésre konkrétan nem tudok válaszolni.

Nagyon érdekes volt olvasni a kommenteket. Nagyon sajnálom, hogy ennek a dolognak nincs meg a megfelelő szabályozása, és háttere, mint pl az említett Hollandiában. Akkor természetes lenne, hogy valaki mást választ... Én személy szerint a kórházat választottam, egy percig sem merült fel bennem, hogy itthon szüljek!

De, ha lenne rá lehetőség, akkor vízben szülést választottam volna, ill. választanám. Sajnálom, hogy ezt nem tehettem, tehetem meg. (Mint pl. Németországban, ahol teljesen normális és elfogadott.) De legalább már a kádban vajúdásra van lehetőség a kórházamban.

Kívánok Mindenkinek szép szülés élményt, és addig is boldog babavárást!!

Igen, kedves utólsó, az lenne a lényeg, hogy mindenki szabadon választhasson hogy hol és hogyan szül. Civilizált országokban ezzel senkinek nincs gondja, pedig higgyétek el, nincs különbség a külföldi és az itthoni otthonszülések között bból a szempontból sem, hogy milyen képesítéssel és gyakorlattal rendelkeznek a bábák, vagy hogy milyen felszereléssel érkeznek a szülés helyszínére. Tudom, mert van kapcsolatom külföldi és magyar otthonszülkkel is. Semmi különbség nem volt egy Amszterdamban élő barátnőm és az én szülésem között, csak annyi, hogy rá nem néztek csúnyán és nem kellett harcolnia érte. Ugyanez igaz Kanadára, onnan is van ismerősöm, USA-ból is, Németországból is. És amit valaki fentebb említett, hogy mentő áll az utcasarkon, na azt felejtsétek el. Nem áll. Sehol, külföldön sem.

Ami számomra fontos lenne, hogy civilizált módon szabad döntésünk lehessen mind a szülés helyszínének, mind módjának megválasztásában. Pl. az előbb említett kádban szülés. Máshol miért természetes, hogy-hogy csak nálunk "nagy a fetőzésveszély" az orvosok szerint, hát miben vagyunk mi mások, mint egy osztrák, egy német, egy francia???? Nekünk veszélyes, nekik nem? Elárulom, egyetlen dologról van szó: Magyarországon nehogy már az Istenstátuszú Doktor Úr a földön térdeljen és vállig a vízben kotorászva segítsen a kisbabának kibúni.... Itt van a kutya elásva: nem a szülő nő számít, nem a kisbaba, hanem az orvos kényelme! Ha ez megváltozik, minden megváltozik! Komolyan azt gondolom, hogy ha egy dokinak (aki ugye általában férfi) csak egyszer az életben szülnie kéne, ha tudná, milyen is az, akkor sokkal több megértéssel, odafigyeléssel és alázattal fordulna a nő felé. A szülő nő igenis hatalmas dolgot visz véghez, tisztelni kéne őt, tisztelni benne az anyát, az új életet - ha egyszer ez a szemlélet uralkodna el ebben az országban.....