Ki mennyi idő alatt tudott rendesen járni, fel kelni és mennyi idő alatt épült fel császár metszés után?

Ugye egy nap kötelező fekvés volt nálunk az intenzíven. Utána áttoltak a kórterembe, majd be izéltem olyan rosszul voltam. Két nap után tudtam felkelni, de úgy mint akinek beszaladt úgy közlekedtem és csoszogtam mint egy öreganyó. Nagyon fájt. A gerincszuri mellékhatásaként pedig irtózatos fejfájásom volt, mint akit fejbevágtak egy 10kilós kalapáccsal. Két hét után is bicegtem. Engem nagyon megviselt. Volt olyan anyuka, aki saját lábán ment át az intenzívről a kórterembe olyan peckesen hogy csak lestem. MInden alkatfüggő szerintem.

Sajnos nekem is elég gáz volt! Szerencsére engem a fejfájás elkerült, nagyon paráztam tőle! A kötelező fekvés után nagyon nehezen tudtam egyáltalán felülni, majd felállni, kb 3-4 órába tellett, hogy kiegyensedjek! A további napok is borzasztóan teltek, itthon is! Ahogy emlékszem 2 hét kellett, hogy magamhoz térjek (testileg).... De ahogy az előttem szóló mondta nálunk is volt "fittipaldi" (behozták tolószékbe, alig várta, hogy ki tudjon menni cigizni, én meg csak pislogtam)!

Ahol en szultem csaszarral, ott masnap hazaengednek. Azt mondjak, hogy a csaszar utani komplikaciok 95%-a 24 oran belul fellep, ha meg nincs semmi, akkor otthon is tudsz labadozni, meg olcsobb is. Nem Magyarorszag, nem Europa, D-Amerika, 3. vilag. A lenyeg: egyik este 8-kor toltak mutobe (a tervezett helyett surgossegi lett), masnap delutan 6-kor mar mehettunk haza. A mutet napjan, egesz masnap reggelig semmit nem mozogtam, nem beszeltem. Masnap delelott, de inkabb kora delutan megprobaltam felkelni, ami csak tobbszori probalkozasra sikerult, egyreszt a fajdalom, masreszt a szedules miatt. Haza ugy mentunk, hogy en vonszoltam magamat, a tobbiek meg hoztak utanam a gyereket, meg a cuccaimat. Ahogy hazaertem, onnantol nem volt mese, el kellett latnom a gyerekem, szoptatni, pelenkazni, ejszaka felkelni hozza. Csak a felkelesek voltak nehezek, ha mar talpon voltam, akkor nem volt semmi gaz, siman jottem-mentem. A doki hazaerkezesem utani nap meglatogatott es teljesen padlon volt, hogy jottem-mentem, ellattam a gyerekem, mint akit sose csaszaroztak. A felkelesekkori fajdalom naprol-napra csokkent, 2 het mulva mar alig ereztem. Olyan hamar rendbejottem, hogy 3 het mulva mar autot vezettem. Azota sincs semmi bajom vele, pedig mar 2,5 eve volt.

4. vagyok. Azt meg elfelejtettem hozzatenni, hogy elso baba volt, par honappal a 40. szulinapom elott es allitolag a korral a regeneralodas folyamata lassabb, nem olyan rugalmasak a szalagok...stb. Azt hiszem en erre racafoltam....vagy kivetel erositi a szabalyt:-) Persze ennek nagyon orulok.

nekem nagyon hamar ment a felépülés,kb 1 hét elteltével már teljesen jól voltam.sőt az 5.napon ,mikor hazajöttünk én pakoltam ki a bőröndöt,meg ilyenek.rendesen felkelni kb 1-2 hét után tudtam,miután felálltam,már nem volt baj.az elsőkb 10 felállás nagyon nagyon szar.

Engem délben műtöttek.Aznap délután 4 órakor jöttek a nővérek, hogy fel kell kelni, le kell fürdeni. Na az nagyon rossz volt, épp hogy kiment az érzéstelenítő, fájt mindenem. Felkeltem, lezuhanyoztattak. 7-kor jött be a férjem a kórházba, és tolta a fiamat a kórtermem elé. Oda már egyedül mentem ki, bár a 2 perces út 10 percig tartott. Másnap is nagyon fájt még. 3. nap már inkább csak kellemetlen volt, ahogy a varratom húzódott. 1 hét után pedig szerencsére már nem volt gondom vele. Nekem szerencsére hamar ment a felépülés.

Szerintem én viszonylag gyorsan összekaptam magam. Aznap este kelhettem fel, hát az mondjuk nem esett jól, meg a másnap se. De utána már egész ok volt, csak felkelni+lefeküdni fájt eléggé jaj meg ha tüsszentenem kellett. De amúgy ha mentem semmi bajom nem volt vele. Bár a kényszer nagy úr, mert a babám eggyel lejebbi emeleten volt a PIC-en, így kénytelen voltam felkelni...

Szintén úgy voltam ahogy előző. Du. 2 -kor műtöttek, este 8 kor már tologattam a fiam, mert 6-tól velem volt... a felállások lefekvések voltak nagyon rosszak aztán ekem is lekerült 1 emelettel lejjebb és muszáj volt emeletet is mászni, 3 óránként, kis sámlin szoptatni az inkubátor mellett. Nem olyan borzalom, szerintem sokan eltúlozzák... én rosszabbra számítottam.